„Karikó Katalin, aki életét az mRNS-nek szentelte, akinek kutatásai a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinákhoz vezettek…” – ezekkel a bevezető mondatokkal indítja a BFMTV azt a friss dokumentumfilmjét, amelynek főszereplője a magyar tudós.

Egyesek szerint megérdemli a Nobel-díjat, mert felfedezései forradalmasíthatják az orvostudományt – indokolja a tévécsatorna, hogy miért készítette el La femme qui peut sauver le monde című, Karikó Katalint és a hírvivő RNS-hez kötődő kutatásait, az elmúlt közel negyven évben elért eredményeit bemutató filmet.

A dokumentumfilmet először február 1-jén láthatták a francia tévénézők, február 5-én a YouTube-ra is felrakták.

(Az automatikus magyar felirat elindításához a lejátszásvezérlő gombok közül a felirat gombra kell kattintani (a fogaskeréktől balra eső gomb), ekkor megjelenik a francia felirat, majd a fogaskerékre kattintva állítható be az automatikus fordítás.)

A BioNTech alelnökéről, életútjának állomásairól szóló 21 perces film segítségével beléphetünk Karikó Katalin otthonába és dolgozószobájába, megismerhetjük a Magyarországról elszármazott tudós életét.

A filmes időutazás a Karikó-család régi fényképeinek bemutatásával kezdődik: a kisújszállási légifelvételek közepette a város egykori polgármestere, Ducza Lajos meséli el, miként alakult ki Karikó Katalin biológia iránti érdeklődése.

A francia televíziós társaság Magyarországos is forgatott. Január 13-án érkezett Szegedre a stáb: Mélanie Bontems riporter és Yves Couant operatőr. Munkájukat a Budapesten dolgozó francia újságíró, Joel Le Pavous is segítette – írja a Szegedi Tudományegyetem honlapja.

A nő, aki megmentheti a világot című filmben a Szegedi Tudományegyetem központi épületét és a belvárosi campust, a szegedi biológusképzés központjait drónfelvételről ismerheti meg a néző.

Az élettudományi kutatások egyik magyarországi központjának számító újszegedi Biológiai Intézet és az SZBK is föltűnik a francia dokumentumfilmben.

A szegedi egyetemen eltöltött diákévekről, az itt biológussá váló Karikó Katalinról az egykori csoporttárs és barát, Boros Imre, az SZTE Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék jelenlegi professzora mesélhetett. Megszólal a filmben az SZTE Orvosi Biológiai Intézet emeritus professzora, az SZBK egykori vezető kutatója, Duda Ernő is.

A szegedi boldog éveket archív fotók is illusztrálják. A családi fényképeken föltűnik Karikó Katalin férje, Francia Béla, akivel 1977-ben egy egyetemi biológus bulin ismerkedtek meg.

A film egyik érdekessége, hogy Karikó Katalin megmutatja kislányának azt a játék mackóját, amelynek belsejében elrejtették az amerikai utazáshoz, az ottani kutatómunka elkezdéséig szükséges dollárokat.

A 21 perces dokumentumfilm második részében az amerikai időszak kezdetén készült fényképek, a kutatónő 1985 utáni életének jeles helyszínei és szereplői kapnak teret.

Archív filmfelvételek, animációk segítségével, kutatótársak és más tudósok szemüvegén keresztül ismerhetjük meg az új típusú koronavírus-járvány megállítására is alkalmas módszert.

Az mRNS-terápia bevezetéséért tett erőfeszítéseiről, az egyetemi laboratóriumokból a BioNTech alelnöki posztjáig vezető útról pedig Karikó Katalin mesél.