A muszáj Háry János – Bod Péter jegyzete

Most már ilyen is létezik: építési és beruházási miniszter.
Bod Péter

2022. június 05. 10:25

A muszáj Háry János – Bod Péter
jegyzete

A posztra jelölt Lázár János miniszteri meghallgatásán a parlament illetékes szakbizottsága előtt feladatát messze túlteljesítve nem kizárólag arról beszélt, mit tekint tárcája leendő feladatának, és ezt hogyan kívánja megoldani. Ha csupán arról lett volna szó, akkor tartalmas, érdemi és szakmai párbeszédről írhatnánk.

 

Egy uniós tagállamban nehéz mit kezdeni az olyan kijelentéssel, ami Lázártól hangzott el:

 

„Azon fogok dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek, és mindent magyar építőipari cégek építsenek, mert engem Orbán Viktor egy magyar világ építésére kért fel.”

 

A kijelentés nem csak azért zavarba ejtő, mert akaratlanul is arról árulkodik, hogy ebben az országban mindent, de mindent egy ember akarata határoz meg. Ezen túlmenően képtelenség mit kezdeni azzal a megfogalmazással is, ami a „magyar világ felépítésére” vonatkozik. Nem a gyökértelen liberalizmus mondatja velem, hogy ez üres szónoki fogás, mert ugyan mi más is épülhetne Magyarországon, mint magyar világ? Megtoldhatjuk ezt azzal, hogy egy vasúti sínpálya, egyetlen négyzetméter autóút, egy új iskola magyarabb lesz-e attól, ha Mészáros Lőrinc vagy Garancsi István valamelyik cége építi? Badarság.

 

Akad további gond is a kifejezéssel. Az uniós gondolkodás olyan mértékben átitatta a társadalmat, hogy azt már egy tizennégy éves diák is tudja, hogy az Unió gazdasága az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgására épül. Ilyen értelemben a legkevésbé sem korlátozható, hogy egy közbeszerzésen milyen cégek indulnak. Nemzeti hovatartozás alapján ebből – legalábbis elvben – nem lehet senkit kizárni. Ha csak – és ezt éppen Lázár János szíves közléséből tudjuk – Orbán Viktor másként nem akarja. Természetes jogérzékünkkel rávághatnánk, hogy egy uniós ország miniszterelnöke nem jogforrás, ha ennek nem tapasztalnánk idehaza folyton az ellenkezőjét. A gránitszilárdságú Alaptörvényt éppen a múlt héten módosították tizedszer. Mert a politika kénye-kedve így kívánta.

 

De azt is mondta Lázár, hogy 2030-ra hazánk lesz Európa egyik legjobb országa, és hogy itt az idő, hogy utolérjük fejlettségben Ausztriát. Hogy a legjobb ország mit jelent, eldönthetetlen.

 

Hogyan lennének összemérhetőek az országok? Portugália jobb, mint Olaszország? Hollandia jobb, mint Svédország?

 

Bár annyi kiderül a kijelentésből, hogy nagyotmondásért a miniszter nem megy a szomszédba. Ez soha nem volt rá jellemző. Ha csak a HVG egyik legutóbbi számát olvasta volna el, tudhatná, hogy a magyar politika nagyjából 130 éve készül rá, hogy fejlettségben utolérje Ausztriát. Az eredményt nem részletezném, elég nyilvánvaló. És erről eszembe jut Lázár Jánosnak egy 2019-es kijelentése, amikor félreállított politikusként a Békés megyei mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa lett. Azt állította akkor, hogy a ménesbirtok öt éven belül az ország, tíz éven belül Európa legjobb agrárcége lesz.

 

Nem érte be ezzel, noha a vállalást önmagában sem lehet csekélységnek nevezni. Ehhez hozzátette, hogy az általa felügyelt cég szárnyalása hozzásegíti Békés megyét a gazdasági felzárkózásban. Az általa irányított cég éves árbevétele akkor 5,6 milliárd forint volt, ami a szomszédos megye cégei között nagyságrendileg a „futottak még” kategóriájára volt elég. A nagyotmondásban ez az aprócska, de mégis fontosnak tűnő gazdasági-pénzügyi mutatószám csöppet sem zavarta Lázárt.

Muszáj Háry Jánosokból mostanság nagy a túlkínálat.