A Momentum szerint az egyetemeket vissza kell adni az államnak, mert a modellváltás nem vált be
2023. február 23. 14:30
A kérdőívet az egyetem valamennyi karáról oktatók, hallgatók és dolgozók egyaránt kitöltötték. Nem okozott túlzott meglepetést a felmérés eredménye. A válaszadók úgy látják, hogy a modellváltás az egyetemi polgárok életében semmilyen érdemi változást nem hozott. Az SZTE a felsővezetésének megítélése továbbra is nagyon rossz.
Körmendi Zoltán szerint a legnagyobb probléma – és ez már a modellváltás megkezdése előtt is így volt–, hogy nincs semmilyen garancia arra, hogy ezek a változások érdemi előrelépést hoznánk az egyetem életében.
– Nincsenek olyan fejlesztések, amelyek a modellváltással lennének összefüggésbe, nincs előrelépés a modellváltás miatt. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az egyetemet kiszervezték egy fideszes kuratóriumba, és emiatt számtalan probléma adódott.
Körmendi Zoltán külön is kiemelte, hogy az Európai Unió legutóbb az Erasmus+ program miatt volt kénytelen határozottan fellépni, aminek az lett az eredménye, hogy az aktív miniszterek és államtitkárok kénytelenek voltak felállni a kuratóriumi székeikből, ám ez önmagában még nem elég ahhoz, hogy megnyíljanak a források.
– A Momentum álláspontja az, hogy az egyetemi modellváltást meg kell szüntetni, az egyetemeket vissza kell adni az államnak és a jövőben állami fenntartásban kell azokat működtetni. Az egyetemi szenátusoknak és karoknak pedig megfelelő döntési és tudományos autonómiát kell adni.
Körmendi Zoltán beszélt arról is, hogy emellett nagyon fontos lenne, az kollégiumi férőhelyek számának növelése. Ezek hiánya Szegeden is komoly problémát jelent. Fontos lenne az is, hogy az első diplomát ingyenesség tegyék és egy tudás alapú társadalmat hozzanak létre.
– A cél az, hogy minimum ötven százalékos legyen a népességen belül a diplomások aránya. Nálunk jelenleg harminc százalék alatt van ez az arány. Ebben a tekintetben is nagyon el vagyunk maradva nemcsak uniós, de régiós átlagban is.
Halász Noémi a Szegedi Momentum alelnöke arról beszélt, hogy az ösztöndíjak közül is kiemelkedően problémás a PhD-ösztöndíjak kérdése.
A Momentum azt szeretné elérni, hogy az egyetemek doktori iskoláinak ösztöndíjban részesülő hallgatóinak a javadalmazása emelkedjen.
Jelenleg a négyéves képzés első két évében nettó 140, míg a második két évben nettó 180 ezer forint ösztöndíjat kapnak a hallgatók, amiből nem lehet megélni, miközben a tudóssá válás előszobájának tekinthető a PhD-képzés.
– A tudásalapú társadalomhoz elengedhetetlen, hogy minél több ilyen hallgató legyen. Ők azok, akik a kutatók, az oktatók és a diákok közötti mezsgyén egyensúlyoznak, egyszerre a tanulnak, kutatnak, publikálnak és oktatnak is. Ők lesznek a jövő egyetemi tanárai. Ehhez képes az ösztöndíjuk jelenleg megalázóan alacsony, gyakorlatilag megélhetési válságban szenvednek.
A Momentum azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy az első két évben az összeget emeljék fel a bruttó minimálbérre, vagyis 232 ezer forintra. A képzés második felében pedig ennek 120 százalékára, azaz 278 ezer forintra. A hallgatók nettó összegként juthatnának hozzá ösztöndíjukhoz.
– Arra is van esély, hogy az egyetemmel is elinduljon ebben az ügyben a párbeszéd. Azt javasoljuk, hogy kormányzati intézkedés híján a kuratórium hozzon létre egy alapot, amiből ki tudják egészíteni a doktori iskolák ösztöndíjait addig, amíg az állam nem javítja jelentősen az abban résztvevők anyagi juttatását – mondta végül Halász Noémi.
