A magyarok fele annyit keres, mint egy betanított munkás

Júliusban a nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt Magyarországon, ami bár 16,6 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest, annak nagy részét elvitte az akkor még „csak” 13,7, mára 20 százalék fölé emelkedett infláció.
A bérek mediánértéke azt jelenti, hogy ugyanannyian kerestek ennél többet, mint ennél kevesebbet – vagyis hétköznapi értelemben sokkal jobban mutatja az „átlagos közepet”, mint a számtani átlag, amely jóval nagyobb érték ennél, júliusban például nettó 332 500 forint volt.
A 279 ezer forintos nettó fizetés alapesetben 400 ezer forintos bruttónak feleltethető meg. Ez az összeg tipikusan a gyárakban dolgozó betanított munkások bére, amennyiben két műszakban dolgoznak - írja a G7.
Rögzítsük tehát: 2022 őszén Magyarországon az összes munkavállaló fele nem keres csak legfeljebb annyit, mint amit egy szalag mellett álló, akár már nyolc általános iskolai végzettséggel is betölthető állásra felvett szakképzetlen munkás visz haza.
Ez azért probléma, mert azt jelzi, hogy a medián értékét a náluk képzettebb munkavállalók nem mozdítják el felfelé: vagy nincsenek sokan, vagy nem keresnek jobban. Jó példa erre, hogy sok esetben egy tapasztalt tanár fizetése sem éri el a mediánt, azaz tele lehetünk ehhez hasonló képzettebb munkavállalókkal, akik a havi 279 ezer forintos határvonaltól lejjebb helyezkednek el a skálán.
Ezzel szemben egy fejlett gazdasággal rendelkező nyugat-európai országban semmiképpen sem állhat elő az a helyzet, hogy a nettó medián bér (vagyis a „társadalmi-egzisztenciális középréteg” jellemző keresete) egyenlő legyen a betanított munkások jellemző fizetésével. A medián körülbelül a másfélszerese a munkásbérnek, hiszen a képzettebb munkavállalók jóval többet keresnek annál.
Még szomorúbbak a számok, ha euróra váltjuk át a magyar fizetéseket. Ekkor az derül ki, hogy hiába emelkedett a magyar medián, annak értéke euróban még némileg csökken is – nyilvánvalóan a forint gyengülése miatt.

A G7 arra hívja fel a figyelmet, hogy nyár közepére (404 forintos euróárfolyam mellett!) a magyar medián bér értéke az év eleji 730-740 eurós szintről már 700 euró alá esett. Ahhoz, hogy 430 forintos euró mellett is tartható legyen ez az euróban mért szint, legalább 10 százalékos extra béremeléseknek kellett (volna?) bekövetkezniük Magyarországon, nem éves szinten, hanem júliushoz képest. Amenniyben ez nem lesz meg, akkor a magyar dolgozók fokozatosan egyre olcsóbbá válnak az exportra dolgozó, jellemzően multi cégeknek.