A magyar infláció már a Holdról is látszik: a legnagyobb Európában – Besenyei Zsolt jegyzete

Az Orbán-kormány tudatosan gerjeszti az inflációt a költségvetés összeomlásának elkerülése érdekében.
Besenyei Zsolt

2022. augusztus 09. 18:30

A magyar infláció már a Holdról is
látszik: a legnagyobb Európában – Besenyei Zsolt jegyzete

Végre valamiben megelőztük a hanyatló Nyugatot. Meg Keletet, Északot és Délt.

 

A KSH adatai szerint 13, az uniós módszertan szerint 14 százalék fölött volt az infláció Magyarországon az elmúlt hónapban. A januári 7 százalék fölötti adathoz képest ezt majdnem duplázódást jelent. A negyedéves maginfláció 27 százalék.

 

 

Azaz három hónap alatt a jónép elveszítette jövedelme, pénze több mint negyedét. Mintha ennyivel csökkent volna a fizetése. Legutóbb csaknem negyedszázada, még a múlt évezredben, 1998-ban volt ekkora pénzromlás Magyarországon.

 

Magyarország az elmúlt néhány hónapban szemlátomást hátrament, dehogy előre.

 

És ebben még nincs benne az augusztustól élő megduplázott áram-, és a télre hétszeresére(!) emelt gázár. Az adatok rendre rosszabbak az elemzői várakozásnál. Az éves maginfáció 16 százalék fölötti, ami további durva áremelkedést jelez előre.

 

A Fidesz-kormány olyan tempóban csökkenti a pénzünk értékét, hogy az már a Holdról is látszik.

 

A pénztárcánkon még inkább. Tekintve, hogy a legnagyobbat az élelmiszerek drágultak, majdnem 30 százalék kal, de ez még mindig jelentősen alatta van a hétköznapi tapasztalatnak. A kenyér például a KSH szerint bő 50 százalékkal drágult, ellenben a sarki pékségben, ahol én szerzem be, tavaly óta több mint duplájára emelkedett a sima fehér kenyér ára.

 

Ezek egészen elborzasztó számok, haladunk afelé, hogy a pénzünk értéke a felére csökkenjen.

 

A nemzetközi összehasonlításból jól látszik, hogy a magyarországi infláció fele – legalább fele – belső eredetű. Az alapvető, létfenntartáshoz szükséges cikkek, mint az élelmiszerek közel 30 százalékos magyarországi inflációja messze a legnagyobb Európában. Az utánunk következő Észtországé nem éri el a 20 százalékot, Romániáé kevesebb mint 15 százalék, az eurózóna átlaga pedig alig haladja meg a tízet.

Nem is háborús inflációról van szó: Magyarországon már Putyin tömeggyilkos inváziója előtt, januárban 7 százalék fölött volt a pénzromlás/áremelkedés mértéke. Hogy ez mára megduplázódott, az inkább köszönhető a Fidesz fiskális politikájának: a választás előtt pénzszórás, utána pénzbehajtás.

 

Az első lépésben kiöntöttek több mint háromezer milliárd(!) forintot a nép közé:

  • tizenharmadik havi nyugdíj,
  • családi adókedvezmény,
  • csok,
  • 26 év alattiak adómentessége és a többi.

 

Ezzel megnyerték a választást, és természetszerűleg növelték az árakat, gerjesztették az inflációt. Mert ez emberek költötték az ingyenpénzt, miközben a megvásárolható áruk mennyisége nem nőtt.

 

De kiderült, hogy nincs ingyenpénz, és most a Fidesz-kormány visszaszedi kamatostól, amit a választás megnyerése érdekében kiosztott.

 

A második lépés ezért a pénzbehajtás, a sarc és harács. A választás után – taktikusan megvárva a nyarat, a szabadságolások idejét – az Orbán-kormány különadókat vezetett be és emelt meg, amit a cégek szintén természetszerűleg áthárítanak a vásárlókra, a fogyasztókra, további áremelkedést okozva ezzel.

 

De ez korántsem volt elég, a költségvetési hiány miatt a forint összeomlással fenyegetett.

 

A harmadik stáció a legfontosabb választási ígéret megszegése, a rezsicsökkentés elengedése volt. A nyár közepére időzítve, hogy majd csak később fájjon. Az áramár megduplázását egyáltalán nem indokolta a világpiac, a gázét igen, de Orbánék azt ígérték (khm, hazudták) a választás előtt, hogy az orosz gázt ők olcsóbban veszik, mint Európa, ezért nem-lesz-gáz-ár-em-el-és.

 

Lett, és Orbánék tudták, hogy lesz. Most az is érzi, hogy finoman szólva sem mondtak igazat, aki áprilisban hitt nekik: a lakosság 58 százaléka kezdte el visszafogni a kiadásait.

 

Szociális katasztrófa felé haladunk.

 

Szó sincs áfacsökkentésről az árak és az infláció mérséklése érdekében. A költségvetés legalább jól alakul, a július az államnak szufficites volt, nem is akármennyire: 255 milliárd forintos többlettel zárt a büdzsé. Elsősorban az infláció miatt megnövekedett áfabevételek miatt.

 

Ami a nemzetközi összehasonlítás mellett szintén jól mutatja, hogy nem a világpiaci folyamatok kormánytól független alakulása okozza a drágulást, hanem az Orbán-kormány tudatosan gerjeszti az inflációt a költségvetés összeomlásának elkerülése érdekében.

 

Amikor a boltban fizetsz, és szidod az árakat, gondolj arra, hogy épp tömöd be a költségvetési hiányt.

 

Ha Márki-Zay nyerte volna a választást, és fiskális konszolidációt (adóemelést és kiadáscsökkentést, azaz megszorításokat) hajtott volna végre, akkor már égne az ország. Mint ahogy 2006-ban égett is. Pedig hol volt akkor a megduplázódott élelmiszerár, meg az évszázad legnagyobb inflációja?

 

Eközben az ellenzék a Kossuth téren rajzolgat vagy megpróbál segíteni a Fidesznek az Európai Unióból való kilépésben. Az egyik párt meg azt mondja, ők készülnek. Most készülnek? Mit csináltak eddig?

 

Volt rá tizenkét évük, hogy készüljenek.