A lehetetlenből valóság lett Szegeden: megnyílt az agyagkatona-kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban

Párját ritkító kiállítás, szenzációszámba menő tárlat nyílt meg pénteken délután a Móra Ferenc Múzeumban, ahol a kínai agyaghadsereg ötven tagját és a hozzájuk tartozó két lovat állítottak ki. Többtízezer látogatóra számítanak az év végéig.
Bod Péter

2023. május 26. 19:18

A lehetetlenből valóság lett Szegeden: megnyílt az agyagkatona-kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban

– Bécsben 1985-ben hátizsákos egyetemistaként láttam először egy ottani kiállításon kínai agyagkatonákat, és akkor arra gondoltam, nálunk Magyarországon soha nem lesz ilyen – emlékezett vissza több évtizeddel korábbi élményére Nagy Sándor alpolgármester a pénteki kiállításmegnyitón. Aztán kiderült, hogy amit valaha lehetetlennek gondolt, éppen Szegeden vált valósággá. 

 

A történelem dimenzióira, és arra figyelmeztetett az alpolgármester, hogy keveset tudunk a kínai történelemről, ám egy ilyen kiállítás arra is jó alkalom, hogy könyvtárba menjünk, vagy témába vágó könyveket vásároljunk. Nagy Sándor beszédében megfogalmazta: nemrég uniós pénzek mellett Szeged jelentős összeget költött a múzeumának és környékének felújítására. Ezt jó, hasznos és megtérülő beruházásnak tartja, mert nagy jelentőségű tárlatoknak adhat helyet a múzeum. Nem rejtette véka alá, hogy többtízezer látogatóra számít a kínai agyagkatonákat felvonultató kiállításon. Korábban megírtuk, hogy az itt kiállított katonafigurák nem eredetiek, hanem azok pontos, valósághű másai. 

 

Csin Si Huang-ti sírhelyét és az azt őrző agyagkatonákat negyven éven át 700 ezer ember építette és formázta 2200 évvel ezelőtt Hszianban, Kína középső részén. Európában ekkor Róma éppen városállami létéből igyekezett kitörni – vont gyors történelmi párhuzamot a megnyitón Fogas Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója. Egyben arra hívta fel a figyelmet: a nyolcezer agyagkatonát nyolcezer különféle arccal formázták meg, ezzel is hangsúlyozva egyediségüket és egyéniségüket. 

 

 

Fogas Ottó jelezte, hogy a Múzeumok Éjszakáján nyílik az újabb kínai tárgyú tárlatuk, amikor a Sanghaji Múzeumból érkező gyűjteményt állítják a nagyközönség elé. Ha belenézünk az itt kiállított agyagakatonák szemeibe, akkor 2200 év fog visszatekinteni ránk – zárta szavait az igazgató.

 

– A kínai állam 2004-ben döntött úgy, hogy világszerte Konfucius Intézeteket hoz létre – szólt a hallgatósághoz Zoltai Alexandra, a szegedi egyetemen belül működő helyi intézet nemrég kinevezett vezetője. Jelenleg százötven országban ötszáznál több Konfucius Intézet tevékenykedik, ezek közül öt Magyarországon, és ezek közül az első éppen Szegeden kezdte meg munkáját; a tárlaton ott volt, a szegedi intézet korábbi vezetője, Mohr Richárd is.

 

Zoltai Alexandra utalt rá, hogy nagyon dinamikusan bővülnek a magyar–kínai gazdasági és kulturális kapcsolatok, Kína jelentős külföldi befektetője lett hazánknak. 

 

Csang Csü Corolynd 

 

Érdekes színfoltja volt a kiállításmegnyitónak egy hazánkban élő és tanuló kínai fiatal hölgy, Csang Csü Corolynd hangszeres játéka egy ősi kínai pengetős hangszeren, valamint bravúros énekszáma. Óriási sikert aratott. Ő maga éppen Hszianból származik, amely a maga közel 13 milliós lakosával nem számít éppen kisvárosnak – mondta el. Humorosan hozzátette, hogy kínai barátai elcsodálkoznak, amikor megtudják tőle, hogy a 200 ezres lélekszámot el nem érő Szeged Magyarország harmadik legnagyobb városa. 

 

A kiállításmegnyitón kétszáznál is többen vettek részt, jelezve, hogy a város nagyon kíváncsi a most nyíló tárlatra. 

 

A megnyitó után Felföldi Szabolcs, a kiállítás kurátora, régész tárlatvezetést tartott a megjelenteknek. Biztonsági okok miatt egyszerre 50–60 ember vehetett részt ezeken, így több csoportot kellett kialakítani. Ám a várakozás alighanem megérte.

 

Szombattól egészen december 31-éig látogatható a kínai agyagkatonákból álló kiállítás. Kína pénteken tényleg megérkezett Szegedre.