„A legaggasztóbb, hogy az iskoláktól még ezt a maradék önállóságot is elvennék”
2023. március 08. 15:28
A törvényjavaslatban többek között szerepel, hogy a tanórákat akár kamerákkal is megfigyelhetik, bár arra is kitérnek benne, hogy erről a pedagógust előre tájékoztatni kell, a méltósága nem sérülhet. Nem csak az iskolában követhetnék figyelemmel a tanárok munkáját, a javaslat szerint a tanár technikai eszközeibe a munkavégzésével összefüggésben a munkáltató betekinthet, még abban az esetben is, ha az a dolgozó saját tulajdona.
Azt is beleírták, hogy a tanárokat nem mentik fel azonnal, elég csak az adott év utolsó napján közölni velük, hogy szeptembertől már nem kell jönniük dolgozni, így nem lehet bizonyítani, ha esetleg polgári engedetlenség miatt mondanak fel egy pedagógusnak.
Az új tervezet továbbá megszüntetné tantestületek jogainak egy részét, és a tanárok közalkalmazotti jogviszonyát. Így sem a közalkalmazotti törvény, sem a munka törvénykönyve alá nem tartozhatnak majd a pedagógusok.
A két vendég, Balogh Judit műsorvezető azon kérdésére, hogy ezek közül melyik pont a legsérelmesebb, egyaránt az intézményi autonómia elvételét válaszolta. Bató Ágnes ezzel kapcsolatban példának azt hozta fel, hogy ezzel a javaslattal már nem az iskola és tantestület dönthetné el, hogy milyen szakot, milyen osztályokat indítanak az adott intézményben, hanem a központ és a fenntartó. Pedig éppen ezekkel az eszközökkel tudják meghatározni egy iskola profilját.
„Egyértelműen az ezzel a szándék, hogy pénzügyi forrásokat tudjanak kivenni az oktatási intézményből. Mivel a pedagógiai programban határozzák meg a csoportbontásokat, a fakultációkat, hogy miket indíthatnak az iskolában. Ha ezt központilag tudják korlátozni, akkor kevesebb forrást kell majd így biztosítaniuk az intézményeknek” – tette hozzá Totyik Tamás.
Totyik a tervezetről azt is elmondta, hogy az a nagyon komoly tanárhiányt adminisztratív eszközökkel igyekszik elfedni. Az, hogy egy tantestületnek elég, ha csak ötven százaléka főállású pedagógus, ahhoz fog vezetni, hogy egyes intézmények az alapvető működésüket sem fogják tudni ellátni. Totyik szerint majd utazó tanárokkal, képesítés nélküli tanárok alkalmazásával, pedagógiai asszisztensek beosztásával fogják orvosolni ezt a pedagógushiányt. Illetve a PSZ alelnöke úgy véli, hogy heti 48 órára, de akár napi 12 órára is kitolódhat egy pedagógus munkaideje a jövőben.
A megfigyelési rendszerrel kapcsolatban nemcsak a tanárok, de a diákok helyzetét is sérelmezte Totyik. Mivel felvételek a gyerekekről is készülnek, ezért szerinte fontos a gyermekjogok védelméről is beszélni. Továbbá a tanárok saját eszközeinek a vizsgálatát is nehezményezte.
„Az természetes, hogy a Klebersberg Központtól kapott laptopot ellenőrzik, hogy mire használja azt a pedagógus. Ellenben az, hogy a saját eszközt is ellenőrzik már cseppet sem, hiszen így a magánéletébe is betekintést kapnának. Persze ki van kötve a javaslatban, hogy ebben nem kutathatnak, de egy ilyen ellenőrzés során ez óhatatlanul benne van a pakliban.”
A tervezetben szereplő béremelési javaslattal sem voltak elégedettek a vendégek. Bató Ágnes azt mondta róla, hogy egyáltalán nem átlátható, és amit ki lehet olvasni belőle az az, hogy hatalmas különbségeket fog teremteni a tanárok között annak megfelelően, hogy éppen melyik fenntartó mit tud majd nyújtani.
Totyik Tamás kiemelte, hogy a fenntartónak az anyagi korlátai függvényében fogja megadni a magasabb béreket, ha azonban nincs a fenntartónak ennyi pénze, akkor erre képtelen lesz.
„Ki tudja, hogy 2030-ra a garantált bérminimum mekkora összeget fog elérni, nem-e meghaladja ezt az alsó határt? A kormány így ismételten nem fogja azt követni, hogy a bérek automatikusan a diplomás átlag keresetekkel emelkedjenek, pedig erre garanciát vállalt az EU-nak.”
Bató Ágnes az új teljesítményértékelési rendszerről azt gondolja, hogy nem alkalmazható a tanárokra, illetve, hogy az intézményi adottságok miatt lesznek olyan intézmények, ahol ezáltal segítik a pedagógusokat, de lesznek olyanok is, ahol majd visszaélnek ezzel a rendszerrel.
„A rangsorolással elveszik a diákoktól azt a lehetőséget, hogy mindenkinek ugyanolyan minőségű oktatás jusson, hiszen lesznek különbségek, szuper és nem szuper tanárok.”
A Deák Ferenc Gimnázium pedagógusa azt is hozzátette, hogy éppen emiatt az átláthatatlanság miatt konferenciát szerveznek március 16-ára, az Agórába. A konferenciára meghívják a szakképzés képviselőit, hogy meséljék el a tapasztalataikat a náluk már működő teljesítményértékelési rendszerrel kapcsolatban. Az érdeklődő pedagógusokat várják a rendezvényre.
