A nyáron elfogadott 2023-as központi költségvetésben a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatási kiadásai között a „Nemzetközi, európai uniós és határon túli felsőoktatási feladatok, programok támogatása” költségvetési sor mellett 1 milliárd forintos tétel szerepel.

Módosított költségvetés

A tavalyi év utolsó napjaiban rendeleti úton módosították a költségvetést, amelyben kereken 6 milliárd forinttal emelkedett a Nemzetközi, európai uniós és határon túli felsőoktatási feladatok, programok támogatására szánt összeg. Így már összesen 7 milliárd forint áll rendelkezés ezekre a – szándéka szerint vélhetően – tágan megfogalmazott célokra.

A keretösszeg emelkedése kapcsán több forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy valószínűséggel a kormány előre elkülönítette az Erasmus+ diákcsere-program kieső finanszírozására szolgáló összeget. Ha ez így történt, akkor sok mindenről beszélhet a kormány, de arról a legkevésbé, hogy váratlanul érte volna az Erasmus+-program keretében érkező pénzek felfüggesztése.

Ne feledjük, a rendeletileg módosított költségvetés egyben azt is jelenti, hogy azt nem tárgyalták meg parlament plenáris ülésén, és azt megelőzően bizottságokban sem. Így nem volt mód arra, hogy az egyes költségvetési tételek változásánál a képviselők rákérdezhessenek, a változó összegeket indokló döntésekre. Így arra sem, miért emelte meg a kormány 6 milliárddal a külföldön tanulni szándékozó magyar egyetemistákra fordítható összeget.

Átláthatatlanság a számok rendszerében

Több informátorunk úgy fogalmazott: szándékosan átláthatatlan a központi költségvetés, ezért lehet nehezen és bizonytalanul válaszolni arra a kérdésre is, hogy a 6 milliárdos keretösszeg emelkedése valóban az Erasmus+ kieső összegének pótlását szolgálja-e.

Ha valóban arról van szó, hogy az Erasmus+ kieső uniós összegét akarta ilyen módon pótolni a kormány, akkor egészen más az akusztikája annak a múlt hét csütörtökön a Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterről származó mondatnak, ami szerint a kormány magára vállalja az Erasmus+ kapcsán az elmaradó uniós összeg pótlását.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón egy január 9-ei hírre reagált. Azon a napon Népszava írta meg: az Európai Bizottság felfüggeszti a 2023/2024-es tanévtől a magyarországi alapítványi egyetemek esetében az Erasmus+ pályázati összegeinek kifizetését.

Szeged és az Erasmus+

A Szeged.hu írta meg elsőként, hogy a Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemet működtető alapítvány kuratóriumának vezetője elmondta: az egyetem akár saját költségvetéséből is állja az Erasmus+-programmal kapcsolatos költségeket, így biztosítva, hogy továbbra is tanulhassanak külföldön a szegedi diákok.

Mégsem menthető a diákcsere-program?

Több, a hazai felsőoktatást ismerő forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy az Erasmus+-program önmagában nem meg menthető azzal, hogy a kieső uniós pénzeket hazai forrásból pótolják. Ezt jelzi, hogy az Európai Bizottság Magyarországról szóló legújabb jogállamisági jelentésében az olvasható, hogy az uniónak tilos legyen közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal új jogi elkötelezettséget létrehozni, mások mellett támogatási szerződést kötni. Márpedig az Erasmus+ is ezek közé tartozik.

A magyar kormány tavaly november végéig kapott időt arra, hogy a közhasznú közalapítványok kuratóriumaiból eltávolítsa azokat a tagokat (minisztereket, államtitkárokat, országgyűlési képviselőket), akik egyértelműen a kormányhoz köthetők. Az Orbán-kormány ezt korábbi vállalásai ellenére nem tette meg. Az Erasmus+ és a Horizon Europe pályázatinak felfüggesztése a magyarországi alapítványi egyetemek esetében ezért lépett életbe.