A kisnyugdíjasoknak lassan arról kell dönteniük fűtenek vagy esznek

Az inflációt mérsékelni hivatott állami kompenzáció semmire nem elég, az elszabaduló árak miatt az a mintegy 350 ezer nyugdíjas került a legnehezebb helyzetbe, akinek a juttatása még a 100 ezer forintot sem éri el. Ők életveszélyben vannak.
Kékes Viktória

2022. december 13. 09:10

A kisnyugdíjasoknak lassan arról kell dönteniük fűtenek vagy esznek

A Natixis Global Survey of Financial Professionals a nyugdíjasok életkörülményeit vizsgáló 2022-es kutatásában 44 ország közül Magyarország a 32. helyen végzett, számos régiós ország is bőven beelőzött minket. A felmérésben összesen 18 tényezőt vizsgáltak meg, amelyek alapján négy – az egészségre, a pénzügyi helyzetre, az életminőségre, valamint anyagi jóllétre vonatkozó – sorrendet is felállítottak. De akkor sem jobb a helyzet, ha az átlagos nyugdíjszerű juttatásokat nézzük: még a régióban is sokkal több pénzt kapnak kézhez a nyugdíjasok, mint hazánkban. 

 

Farkas András nyugdíjszakértő az rtl.hu-nak arról beszélt, hogy „Romániával vagyunk nagyjából egy szinten, és már csak Bulgáriát előzzük meg”. Szerinte a lemaradás részben az ország általános gazdasági állapotára vezethető vissza (különösen a gyenge forintárfolyamra), részben pedig arra, hogy elmaradtak azok a reformok, amelyeket a környező országokban több helyen is megléptek.

 

Magyarországon a nyugdíjasokat érintő infláció a hivatalos statisztikák szerint novemberig 14 százalékos volt, az egész évet tekintve pedig várhatóan 15-16 százalék körül alakul majd. Ebből – összesen három emeléssel – 14 százalékot kompenzált az állam, azonban a nyugdíjas szervezetek szerint a maradék 1-2 százalékot is ki kellene fizetnie a kormánynak, várakozásaik szerint ráadásul még az év vége előtt.

 

Ez a kompenzáció azonban szinte semmire nem elég: a valóságban ugyanis a nyugdíjasok által vásárolt termékek (lásd élelmiszer) ára ugyanis novemberben például 43,8 százalákkal nőtt, valamint a rezsiköltségeik is mintegy 60 százalékkal emelkedtek. 

 

A jelentős statisztikai eltérést (a 14 százalék és a 40–60 százalék közötti különbséget) az okozza, hogy az infláció számításánál a két évvel korábbi vásárlói kosarat veszik alapul:

 

„Akkoriban viszont a nyugdíjasok még csak a jövedelmük 30 százalékát költötték élelmiszerrel kapcsolatos kiadásokra, de az óriási infláció miatt ez az arány mostanra 60 százalékra emelkedett” – magyarázza a nyugdíjszakértő. 

 

Éppen ezért a kisebb nyugdíjjal rendelkező időseket még jobban érinti az infláció, esetükben még gyorsabb az elszegényedés. Nekik lassan arról kell dönteniük, hogy fűtenek vagy esznek. 

 

Az elszabaduló árak miatt az a mintegy 350 ezer nyugdíjas került a legnehezebb helyzetbe, akinek a juttatása még a 100 ezer forintot sem éri el. Ők gyakran még méltányossági alapon sem kérhetnek emelést vagy segélyt, mert ez általában csak 85 ezer forint alatti jövedelem alatt jár. Ők most életveszélyben vannak.