„A versenyképeségünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő. Változtatni kell rajta, tudjuk a recepteket. De hogy bemenjünk egy olyan uniós rendszerbe, ahol nem mi mondjuk meg, mint szakszervezetek, mint munkaadók, hanem valaki más, kívülről, hogy mekkora legyen a bér növekedése, a minimálbér, az számunka 2030-ig, amíg az uniós átlagot el nem érjük, biztosan nem elfogadható” – mondta az elnök egy, a minimálbér aktuális kérdéseiről szervezett csütörtöki konferencián.

Az Európai Parlament nem olyan régen fogadta el az uniós minimálbérről szóló irányelvet. Ennek lényege, hogy a tagállamoknak a helyi költségeket és bérszinteket figyelembe véve garantálniuk kell a tisztességes megélhetést biztosító minimálbért. 

A KSH legfrissebb adatai szerint augusztusban a bruttó átlagbér 497 200, a bruttó mediánbér pedig 402 200 forint volt. Ez alapján a minimálbérnek 241- 248 ezer forint körül kellene lennie. Jelenleg a bruttó minimálbér azonban csak 200 ezer forint, ami a jelenlegi 410 forintos euróárfolyam mellett 488 eurót ér, amivel már csak Bulgáriát előzzük az unióban.

Parragh László kiemelte, a magyar gazdaság nem bírja sokáig azt a tendenciát, hogy a bérek gyorsabban nőnek, mint a hatékonyság vagy a termelékenység. Szerinte amennyiben a cégek nem tudják kitermelni a béremelés költségeit, akkor elküldik a dolgozóit.

A kamara elnöke arról is beszélt a konferencián, hogy az sem elfogadható számukra, hogy a minimálbér adómentes legyen.