Háborús infláció mellett itt a zsugorinfláció – Nem tudja mi az? Eláruljuk!

Inflációbál van sima, van mag, van nyugdíjas és mostanában lett háborús, de már itt van a zsugorinfláció is. Hogy nem tudja mi az? Pedig szinte naponta találkozik vele az üzletekben. Igaz, éppen ez a lényege, hogy ne vegye észre a vásárló a burkolt áremelést. Most mi megmutatjuk, mi az!
Rafai Gábor

2022. augusztus 05. 17:42

Háborús infláció
mellett itt a zsugorinfláció – Nem tudja mi az? Eláruljuk!

Ugye ismerik a viccet, amikor a hajóskapitány leszól a gépházba:

  • – Mennyi?
  • – Tíz!
  • – Mi tíz?
  • – Mi mennyi?

 

Mostanában sokszor már mi sem tudjuk igazán, mi mennyi is valójában, amikor vásárolunk valamit a boltban. Az egykor tíz dekás csokiból mára sokszor nyolc dekás lett, de olyan is elfordult már, hogy az egy kilós lisztet kilencven dekára „butították le” – de az ár maradt a régi!

 

Nagyon sokszor észre sem vesszük, hogy ugyan abból a termékből kevesebbet kapunk a pénzünkért, mint néhány héttel korábban.

 

Az elmúlt másfél-két évben szép csendben sok termék kiszerelése lett kisebb, hogy ne kelljen árat emelni, inkább a mennyiséget csökkentették észrevétlenül a gyártók. 

 

Látszatra vevő ugyanazt kapja, ugyanannyiért, a valóságban azonban, ha egy tíz dekás csokiból nyolc dekás lesz, az egyelő egy húsz százalékos áremeléssel.

 

A zsugorinflációként vagy legrammozásként ismert jelenség lényege, hogy a megszokott csomagolású áruk egy részénél csökkentik a töltősúlyt. Ha pedig valaki megszokásból vásárol, akkor észre sem veszi, hogy a megszokott 100 gramm helyett már csak 80 gramm van egy tasakban, miközben ugyanannyit fizet érte.

 

A zsugorinfláció lényegében nem más, mint egy kedélyjavító szolgáltatás: az ember nem érzi annyira a drágulást, miközben az pontosan ugyanannyira eléri. A pénze ténylegesen kevesebbet ér, mint egy hónappal korábban, ténylegesen kevesebbet tud vásárolni, csak éppen ez nem tűnik fel neki a boltban.

Az ára is durva, de figyeljék csak, 175 gramm helyett nem is 150 gramm, hanem 140 kerül ennyibe

 

Az áruházláncok előszeretettel használják a sajátmárkás termékeknél a zsugorinflációt. 

 

A saját csomagolású szalámik, felvágottak, tejfölök zsugorodtak össze az elmúlt hónapokban, de a péksütemények súlya is szinte észrevétlenül csökkent úgy, hogy az átlagfogyasztó észre sem vette.

 

Nem a zsömle kicsi, a mi pofánk nagy! – mondaná Hofi Géza

A Napi.hu több száz termék méretváltozását figyelte az elmúlt egy évben, amelyhez főleg a Mindenár.hu adatbázisát használta, valamint a boltláncok akciós újságjait figyelte.

 

  • A vizsgálataink alapján a leggyakrabban a pékáruk súlya, kiszerelésének nagysága változott az elmúlt másfél évben. Külön igaz ez az előrecsomagolt toast kenyerekre, amelyeknél 2019-ben még 87,2 százalékban a boltok kínálatában 500 grammos kiszereléseket árultak, mára a leggyakoribb csomagolások csak 350 grammosak.
  • Ugyanez igaz a helyben sütött vagy pékségtől megvett és viszont eladott kenyerekre is: korábban a kínálatokat uralták a félkilós kenyerek, mostanra viszont már itt is 350 grammos változatok teszik ki a kínálat közel felét a legtöbb nagyobb üzletben.
  • A feldolgozott tejtermékeknél a joghurtok és a tejfölök mentek össze a leginkább, de a korábbi 150 milliliteres főzőtejszíneket is felváltották a kisebb szériák.
  • A téliszalámik esetében a 100 gramm maradt az etalon, de a paprikás szalámiknál, vastagkolbászoknál, valamint a fantáziadúsabb nevű csemege paprikás szalámiknál viszont megjelentek a 80 grammos kiszerelések. Sőt, már 70 és a 60 grammos termék is megjelent az egyik hazai boltláncnál, mint az nyitóképünkön látható.
  • A legkevésbé a darabolt, de előre csomagolt sajtoknál látszik a zsugorodás. Ugyan vannak olyan camembertek, chedárok, ahol mondjuk 800 grammról 750 grammra módosultak a kiszerelések, de ezek jellemzően importtermékek.

 

Nagyjából ennyibe került fél éve egy kiló csirkecomb. Nézze meg a mennyiséget! 600 gramm…

 

A statisztikusok is résen vannak

A statisztikai hivatal a Napi.hu kérdésére válaszolva közölte, külön módszerrel szűrik ki a legrammozást. 

 

„A kiszerelés méretének változásából eredő árhatás kétféle módon kerülhet elszámolásra a termék típusától függően. Egyes termékek, például tejek, sajtok, húsok vagy felvágottak esetében eleve egy naturális mértékegységre, például literre vagy kilogrammra vetített egységár kerül általunk rögzítésre” 

 

– írták. De a hivatal más termékeknél is résen van, adott esetben nemcsak az ár-, de a méretváltozás százalékos anyagát is megfigyelik, majd súlyozzák. 

 

Eszerint hiába trükközés, az inflációs adatokban mégis megjelenik a legrammozás hatása – de ettől egyáltalán nem leszünk boldogabbak!

 

Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz?
 

Végül egy személyes „élmény”: Hat évvel ezelőtt hagytam abba a dohányzást, előtte sokszor nekifutottam, hogy megszabaduljak káros szenvedélyemtől, kevés sikerrel. Egy időben elhatároztam, reggel megszámolom, hány szál cigi van a dobozban, napközben számolom, hányat szívtam, este pedig számadást készítek. Hetekig nem stimmelt a számtan, egy szál mindig hiányzott. Jóval később vettem csak észre a zárjegyen, hogy húsz helyett csak tizenkilenc szálat csomagolnak a dobozba: nem én szívtam sokat, engem szívattak meg!