Az interjú előtt megtudhattuk, hogy a HUNOR mentőcsapat törökországi kiküldetésén már több embert is kimentett a romok alól. A hivatásos tűzoltókból álló elit alakulat a katasztrófával leginkább érintett területen, a török-szír határ közelében dolgozik a keresőkutyákkal. Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjének telefonos nyilatkozata alapján a magyar mentőcsapat tagjai egy húsz emeletes vasbeton lakóház romjai alatt keresik a túlélőket. A szóvivő elmondta, hogy nagyon fontos a földmozgás utáni 48 órát kiemelten kezelni, mert ekkor még jó eséllyel meglehet találni a túlélőket. A segítők között három szegedi tűzoltó is dolgozik: Tátrai János tűzoltó alezredes, Maróti Róbert főtörzsőrmester és Süli Csaba százados.

A bejátszások után Romhányi Tamást Balogh Judit műsorvezető kérdezte a szír helyzetről. A kommunikációs vezető azt mondta, hogy Szíria még a tízéves polgárháború utóhatásait szenvedi, így ott jóval bonyolultabb a mentés megszervezése a már eleve nehéz gazdasági helyzet miatt. A földrengés hatásait is felerősítették a borzalmas múltbéli történések:

„Ezekben a városokban, ahol a harcok éveken keresztül dúltak, rengeteg olyan meggyengült szerkezetű épület van, amit korábban lövés vagy találat ért, bomba robbant benne, és ezek most kártyavárkánt omlottak össze.”

A Máltai Szeretetszolgálat keddi kiutazás után, szerdán kezdte meg a segítségnyújtást elsősorban Aleppó, Latakia és Dzsabla városában. A hétfő esti adatok szerint 60 ezer ember lakhatása sérült vagy veszett teljesen oda ezen a három településen. A már korábban megvalósított programok miatt Romhányi úgy gondolja, hogy helyzeti előnyben vannak az országban. Az általuk létrehozott egészségügyi mozgó rendelőkből két mobilklinikát fognak felállítani a rengéshez közel eső helyszíneken. Továbbá egy elsősegélyt nyújtó konténert a rászorulóknak, ahol nem csupán egészségügyi ellátásra, de étkezésre, tisztálkodásra is lehetőség lesz.

A mozgóklinikákat, amik valójában konténerekből épültek, a szóvivő szerint úgy kell elképzelni, mint egy háziorvosi rendelőt, de akár kisebb műtétek elvégzésére is alkalmasak lehetnek, a személyzettől függ a beavatkozás komolysága.

„Ezek a konténerek folyamatosan fogadhatják a betegeket és rengeteg ember ellátását elvégezhetik vagy elkezdhetik bennük. A terveink szerint 30–60 napig maradnak ott, és a kapacitáshiánnyal küzdő egészségügyi intézmények munkáját nagyban segíteni fogják.”

A Máltai Szeretetszolgálat Szíriában a helyi melkita görögkatolikus egyház szervezetével működik együtt, így a mobilklinikák személyzetét és egyéb kétkezi segítségnyújtást a Szíriában élő munkatársak végzik. Romhányi elmondása alapján a budapesti kollégák a program beindításában, a helyszínek kiválasztásában, megszervezésében működnek elsősorban közre.

A műsorvezető azon kérdésére, hogy mennyire nehéz feldolgozni az ott látott borzalmakat, a kommunikációs vezető azt felelte, hogy:

„Ezt nem lehet megszokni, és nyilván minden egyes alkalommal megérinti azokat a kollégákat, akik ott vannak. Viszont aki segíteni megy, annak muszáj picit távol tartania magát, nem vonódhat be teljesen, mert ha nem tud kívülálló maradni, akkor nem fog tudni teljes értékű a munkát végezni a helyszínen.”

Azonban azt is hozzátette, hogy azok a szír munkatársak, akik megélték a háború szörnyű megpróbáltatásait talán könnyebben tudnak higgadtak maradni, és hideg fejjel cselekedni. Ezentúl pedig Romhányi még megemlékezett a földrengésben elhunyt Imad Daher melkita atyáról, aki a szervezetük helyi segítője volt.

Nézze meg (újra) a beszélgetést!

Nyitóképünk illusztráció.