Hogy ne keverje össze az év halát egy mocsári bútordarabbal ismerje meg!

A lápi póc apró termetű, zömök testű hal, kissé nyújtott, oldalról lapított. Farokúszója szabályosan lekerekített, kerekded mellúszóit, valamint az úszóiban található úszósugarakat egymástól külön-külön is képes mozgatni. Ezen sajátosságának köszönheti a kutyahal elnevezést. Termetéhez képest testét viszonylag nagyobb méretű pikkelyek borítják, alap barnás színezetét az oldalvonala helyén elhelyezkedő, fémesen csillogó aranysárga csík díszíti. Enyhén felső állású szájában apró fogacskákból álló kefefogazat található, aminek segítségével bolharákokat, rovarlárvákat vagy halivadékokat zsákmányol. Élőhelyeként, mint ahogyan azt neve is mutatja, a dús növényzetű mocsarakat és lápokat részesíti előnyben. Tavasszal szaporodik, jellegzetes násztáncukat követően a nőstény őrködik az ikrákat rejtő fészek felett.

A vízszabályozási munkálatokat követően az egykor tömeges állománnyal bíró faj mind élőhelyének kiterjedése, mind a faj hazai állományainak mérete jelentősen lecsökkent. Fennmaradt állományai mára egymástól elszigetelten, holtágakban, tőzeglápokban, sekély vizű tavakban, kisebb vízfolyásokban és csatornákban vannak jelen. A lápi póc további fennmaradását az egyre gyakoribbá váló száraz periódusok, valamint a Kelet-Ázsiából származó inváziós amurgéb is fenyegeti.

És a szavazók imádták: a mindössze 8–10 centiméterre növő lápi póc ötven százalékos eredményével jelentős különbségű győzelmet aratott:

• harmincnyolc százalékos támogatottságával a lassú folyószakaszokat és állóvizeket kedvelő csapósügér második
• a selymes durbincs a voksok tizenkét százalékával harmadik

lett.

A lápi póc a Kárpát-medencén kívül csak a Duna alsó szakasza mentén és a Dnyeszter torkolatvidékén él. Fennmaradásáról egy fajvédelmi program keretében Magyarországon mesterséges szaporítással és a szaporulat kitelepítésével gondoskodnak.