A dohány miatt is szívunk: egyre brutálisabb, hogy milyen gyorsan romlik a pénzünk

Az elemzőket is meglepte a KSH legfrissebb inflációs jelentése: az előzetesen várt 25 százalék helyett 25,7 százalékra emelkedett januárban a pénzromlás mértéke Magyarországon. Utoljára 1996 februárjában volt ilyen magas az infláció Magyarországon. Ilyen nagy, több mint egy százalékos ugrásra egyetlen szakértő sem számított a januári 24,5 százalékos adat után. Látszólag örömhír, hogy 44,8 százalékról 44 százalékra mérséklődött az élelmiszerek drágulása – de ennek oka a magasabb bázis volt. A valóságban egy hónap alatt ugyanis még tovább erősödött is az áremelkedés.
Rafai Gábor

2023. február 10. 11:26

A dohány miatt is szívunk:
egyre brutálisabb, hogy milyen gyorsan romlik a pénzünk

Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek – közölte péntek a Központi Statisztikai Hivatal.

 

A maginfláció már lassulni látszik…

Némi bizakodásra ad okot, hogy bár a teljes inflációs mutató a vártnál jobban gyorsult, a maginfláció emelkedése valamelyest visszafogottabb volt, és ezzel hosszú idő után először kissé a teljes inflációs mutató alá került 

 

A maginfláció – azaz a hosszú távú és tartós infláció mutatója – jelenleg 25,4 százalék, így néhány tized százalékkal maradt el az éves mutatótól.

 

A nyugdíjasok inflációs kosarának drágulását 27,4 százalékra mérte a statisztikai hivatal. 

 

Az Eurostat módszertana szerint számított harmonizált fogyasztói árindex 26,2 százalék volt.

 

A legnagyobb mértékben továbbra is a háztartási energia drágult, egy év alatt 52,4 százalékkal. 

 

Az élelmiszerek esetében a 44,8 százalékos éves áremelkedés ugyan 44 százalékra fékeződött a magasabb tavalyi bázis miatt, de havi alapon még így is gyorsult az áremelkedés 2,1-ról 2,4 százalékra.

 

A benzin, a szesz és a dohány lehet a ludas a meglepetésért

Az üzemanyagok mellett elsősorban a szolgáltatások és a szeszes italok, valamint dohányáruk áremelkedése volt a vártnál magasabb – ez okozhatta az újabb kellemetlen inflációs meglepetést. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 15,5, ezen belül a szeszes italok 25,2 százalékkal drágultak.

 

A KSH adatai szerint az élelmiszereken belül leginkább 

  • a kenyér (80,6%),
  • a tojás (79,4%),
  • a vaj és vajkrém (76,6%),
  • a sajt (76,1%),
  • a tejtermékek (75,8%),
  • az édesipari lisztesáru (73,8%),
  • a száraztészta (66,4%),
  • a margarin (57,9%),
  • a péksütemények (56,3%),
  • a baromfihús (48,3%) és
  • a tej (48,2%)

drágultak egy év alatt.

 

Egy hónap alatt az élelmiszerek közül csak a tojás ára csökkent 0,4 százalékkal, minden más termék drágult:

  • az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,6,
  • a csokoládé, kakaó 4,7,
  • a kávé 4,3,
  • a margarin 3,7,
  • a párizsi, kolbász 3,5,
  • a péksütemények 2,9,
  • a baromfihús 2,8,
  • a kenyér 2,7

százalékkal került többe egyetlen hónap alatt decemberhez viszonyítva

 

A háztartási energia ára 2,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 4,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. 

 

Az edény, konyhafelszerelés 3,6, az állateledelek 2,8, a sportszer és játék 2,4 százalékkal kerültek többe. 

 

A szolgáltatások ára átlagosan 2,4 százalékkal nőtt, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 17,3, a tévé-előfizetés 10, a postai szolgáltatások 4,9, az egészségügyi szolgáltatás 3,9, a járműjavítás és -karbantartás 3,7, a telefon, internet 3 százalékkal drágult.

 

Hogyan tovább a hullámvasúton?

A legtöbb elemző és a Magyar Nemzeti Bank szakemberei is arra számítanak, hogy februárban még ennél is nagyobb lesz az infláció, utána viszont lassan csökkenni kezdhet a drágulás üteme. 

 

De csak nagyon lassan: a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az év első felében még húsz százalék fölötti mutatókra számíthatunk, és csak utána kezd majd drasztikusan lassulni a pénzromlás üteme – az év végére akár tíz százalék alá is „benézhet” az infláció.