A család és a szegedi egyetem is őrzi az irodalomtudós Grezsa Ferenc emlékét

Tizenhatodik alkalommal mérhették össze tudásukat a szegedi egyetem bölcsészkarának irodalom szakos hallgatói a Grezsa Ferenc Tehetséggondozó Versenyen, aminek szoros közreműködője az egykor az egyetemen tanító professzor családja.
Bod Péter

2022. május 02. 11:57

A család és a szegedi egyetem is őrzi az irodalomtudós Grezsa Ferenc emlékét

Annak idején Cserjés Katalin oktató fejéből pattant ki az ötlet, hogy tanulmányi verseny formájában tisztelegjenek a bölcsészkar korábbi, viszonylag fiatalon elhunyt irodalomprofesszora, Grezsa Ferenc emléke előtt.

 

A gondolatot hamar tett követte, és az elmúlt közel másfél évtizedben komoly rangot vívott ki magának a verseny, amelyen évről-évre sokan indulnak – mondta el a Szeged.hu-nak Hansági Ágnes, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi tanára. 

 

A kiváló irodalomtudós hosszú ideig a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium igazgatója volt, 1984-től tanított docensként az szegedi egyetem bölcsészkarán, a professzori címet 1990-ben szerezte meg, és nem sokkal később, 58 évesen elhunyt.

 

Grezsa Ferenc 1984-től 1991-ig vezette a JATE II-es számú irodalomtörténeti tanszékét. 

 

Németh László életműve legavatottabb szakértőjének tartják. Kutatásai jelentős mértékben erre irányultak, bizonyítja ezt az is, hogy két monográfiát is ír választott témájáról, Német László háborús korszaka (1985) és Németh László vásárhelyi korszaka (1979) címmel. 

 

A Grezsa Ferenc Tehetséggondozó Verseny kapcsán Hansági Ágnes kiemelte, hogy a tudós családja olyan módon támogatja minden évben jelentős összeggel a versenyt, hogy annak értékelésében nem vesznek részt. A döntést független zsűrire bízzák, amely idén Hermann Zoltán, Mészáros Márton, Smid Róbert irodalomtörténészekből állt.

 

A versenyen egyaránt részt vesznek a doktori iskola és a graduális képzésben tanuló diákok, amelyre írásbeli művük benyújtása után szóbeli megmérettetésre is sor kerül. A tanulmányi verseny rangját jelzi, hogy ezt a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában rendezték meg telt házas terem előtt. 

 

A néhai, Szegeden tanító irodalomtudós családja személyes vesz részt a verseny szóbeli fordulóján.

 

A graudálisok versenyében Csikós Gréta, negyedéves magyar-német szakos hallgató lett az első „Boldog vagyok, mert nagyon szenvedek”: Egy Ady-ciklus szerelemfelfogásáról című munkájával.

 

A doktori iskolások között Márton-Simon Anna: Kiss József és az 1873-as krach prózapoétikája című dolgozatával ért el első helyet.

 

A verseny kapcsán Hansági Ágnes úgy fogalmazott, hogy példamutatónak tartja a Grezsa-család felajánlotta anyagai támogatást, amivel a helyi egyetemisták tudományos szárnypróbálgatását segítik.

 

Legendás oktatója volt a szegedi egyetemnek

 

Grezsa Ferenc 1932. július 16-án született Kiskunmajsán. 1942 és 1948 között a kecskeméti piaristákhoz járt iskolába, 1948-ba vették fel a Katona József Gimnáziumba. 1952-ben már Kisteleken volt oktató, 1956-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem magyar szakán. 1957-től Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Gimnázium tanára, 1962-től igazgatója volt. 1975-1984 között tanszékvezető főiskolai tanár volt Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 1976-tól a Szegedi Akadémiai Bizottság és a Magyar Írók Szövetségének tagja volt. 1978-tól a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja volt. 1981-től a Kincskereső főszerkesztője volt. 1984-től a József Attila Tudományegyetem docense, 1990-től egyetemi tanár.

 

Az irodalomtörténész, műkritikus, egyetemi oktató megkapta az Alföld-díjat (1983), az Állami Ifjúsági Díjat (1983),

a József Attila-díjat (1988), Hódmezővásárhely díszpolgára (1991), a Tiszatáj-díj (1992) és a Magyar Örökség díj (2016) birtokosa is volt.

 

Fontosabb művei:

 

  • Vonzások és vallomások. Tanulmányok, kritikák; szerkesztette. Olasz Sándor; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 1999 (Tiszatáj könyvek)
  • „A mintaélet forradalma”. Írások Németh Lászlóról; szerkesztette. Olasz Sándor; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 1998 (Tiszatáj könyvek)
  • Irodalom Vásárhelyen, Vásárhely az irodalomban (1993)
  • Németh László Tanú-korszaka (monográfia, 1990)
  • Életmű szilánkokban I.-II. (1989)
  • Németh László: Sorskérdések (1989)
  • Németh László háborús korszaka (monográfia, 1985)
  • Németh László vásárhelyi korszaka (monográfia, 1979)
  • Juhász Gyula egyetemi évei (tanulmány, 1964).

.

Címlapon

mutasd mind