A ChatGPT berobbant az egyetemek életébe – zárt körben egyeztettek a szegedi oktatók
2023. március 10. 08:40
Egyfajta rabló-pandúr játszma kezdődött meg az elmúlt hónapokban a hallgatók és az oktatók egy csoportja között, aminek egyik tétje, hogy a tudás visszaadása tisztességes maradjon. Mindennek hátterében az áll, hogy
a mesterséges intelligencia alapú szöveggenerátorok ma már képesek arra, hogy különböző szintű beadandó dolgozatokat, esszéket elkészítsenek. Ezzel olyan látszatot keltve, mint az írásmű egy-egy hallgató önálló szellemi teljesítménye volna.
A szakmai műhelybeszélgetést felvezető Fenyvesi Anna, a bölcsészkar Angol-Amerikai Intézetének vezetője elmondta, hogy karukon több, hallgatóktól származó írásművel kapcsolatban is felmerült annak gyanúja, hogy az egy mesterséges intelligencia alapú eszköz, a ChatGPT felhasználásával készült.
Villámgyorsan reagált a kar vezetése a kialakult helyzetre azzal, hogy idén február 23-án módosították a kari plágiumszabályzatot, amit azzal egészítettek ki, hogy „a plágiummal azonos elbírálás alá esik a mesterséges intelligencia bármely formájával – részben vagy egészben – készült munka.” A szakmai összejövetelen jelen volt Gyenge Zoltán, a bölcsészkar dékánja is, aki elmondta: több tanszék részéről is komoly nyomás nehezedett a vezetésre, ezért is döntöttek a plágiumszabályok kiegészítése mellett. A kialakult helyzetben amúgy is lépni kellett – nyomatékosított.
A felsőoktatás évszázadok óta arra épül, hogy a hallgató olvas, tanul, elsajátítja az ismereteket, és azokról a számonkérések alkalmával írásban beszámol, majd végül önálló írott munkát (pl. szakdolgozatot, disszertációt) ad be. Ennek vethet véget a ChatGPT – exponálta a kialakult helyzetet Fenyvesi Anna.
Felkért előadók sorának mondandója bizonyította, hogy a szegedi egyetem oktatói nem ülnek ölbe tett kézzel, felmérik, milyen veszélyeket és egyben milyen lehetőségeket teremt a tanulás és az oktatás számára a mesterséges intelligencia használata és alkalmazása.
– Feltettem a ChatGPT-nek azt a kérdést: bölcsész vagyok, egyebek mellett azzal foglalkozom, hogy szövegeket hozok létre. Kell-e attól félnem, hogy elveszed a munkámat? – mondta el a hallgatóságnak Dragon Zoltán, a BTK Amerikanisztika Tanszékének adjunktusa. A Chat GPT „elmondta”, hogy szövegek előkészítésével és keresésével foglalkozik, így a kérdés felvetőjének nem kell félteni a munkáját. Dragon Zoltán mindezt úgy summázta, hogy annyira azért nem nyugodott meg.
Az Angol alkalmazott nyelvészeti PhD program ösztöndíjasa, Milad Mehdizadkhani, áttekintést nyújtott a nyelvtanításban használható mesterséges intelligencia alapú nyelvi eszközökről. Így parafrazálókról és a nyelvtant javító alkalmazásokról).
Széles kitekintésű kiselőadásban vázolta a helyzetet Péter Róbert, a BTK Angol Tanszékének oktatója, aki a kari mesterséges intelligencia (MI) stratégia kialakításáról beszélt. Jelezte, az olyan MI-re épülő alkalmazásokon, mint a ChatGPT, a DeepL, a DeepArt az a közös pont, hogy ezek mesterséges neurális hálózatokra épülő, mély tanulásos módszereket használó óriási nyelvi modellek. Úgy vélte, hogy ma a legtöbbet vagy szinte kizárólag a ChatGPT-t emlegetjük, noha hónapok múlva elfelejthetjük, mert a MI-re épülő szöveggenerátorokban ennél sokkal fejlettebbek és komplexebbek jönnek. Példaként említette a Microsoft hamarosan piacra kerülő Bing chatbotját.
Mondandójából azt emelhetjük ki, hogy
a szövegek elemzése kapcsán a szerzőazonosítás módszere meggyőzően eredményesnek látszik egy olyan vizsgálat kapcsán, amikor azt kell eldönteni: az egyetemi hallgató saját munkája egy, a tanulmányaihoz kapcsolódó írásos szöveg vagy annak létrehozója a mesterséges intelligencia.
Büntetőjogi és szerzői jogi aspektusból vizsgálta előadásában a mesterséges intelligencia egyetemi hallgatók általi felhasználásának kérdéskörét Tribl Norbert, a jogi kar adjunktusa, a Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet (NRTI) munkatársa.
Jogi megközelítésben minősülhet csalásnak, bitorlásnak és a szerzői jogok megsértésének, amennyiben egy diák olyan írásművet ad be tanulmányaival kapcsolatban, amelyet a mesterséges intelligencia szöveggenerálásával hozott létre. Bár ezzel összefüggésben ő is, és ezt követően Mezei Péter jogász professzor is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdéskörrel kapcsolatos szabályozás néhány részlete egyelőre nem világos.
A mesterséges intelligencia és vele a ChatGPT használatának technológiai háttere ma még jogi szempontból nem kellően tisztázott
– hívta fel a figyelmet Mezei Péter, az SZTE Egyetemi Doktori Intézet vezetője és ÁJTK, Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézetének professzora. Úgy vélte: nem feltétlenül a szerzői jog oldaláról kell ehhez a kérdéshez közelíteni.
Új nézőpontot ajánlva úgy fogalmazott: a mesterséges intelligencia etikus használatára kellene törekedni az egyetemi oktatásban is. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy az Európai Unió jogalkotói is ebben az irányban keresik a felmerült kérdések szabályozási szintű megoldásait.
– Figyelünk, követjük az eseményeket és folyamatosan konzultálunk – mondta el végezetül Mezei Péter, ami zárszónak is beillett.
Egy valami egészen biztos. Alaposan félreismeri és félreérti a helyzetet az a diák, aki úgy gondolja, hogy technológiailag, gondolkodásban és szemléletben oktatói előtt jár Szegeden.
