Hiába vártak rá, az orvosokkal szemben nem kapták meg január 1-jétől az ígért béremelést az egészségügyi szakdolgozók. Egy tavaly év végi kormányrendelet szerint a szakdolgozók nem januártól, hanem csak júliustól kapnak béremelést, és a kétlépcsős emelés második ütemére is sokat kell várniuk, az ugyanis csak 2024. március 1-jétől várható.

Az év első kormányinfóján Gulyás Gergely a költségvetés állapotával magyarázta a béremelés elhalasztását:

„a költségvetés teherbíró állapotába egész egyszerűen ennyi fér bele. A jó hír az, hogy 2024 márciusában újabb jelentős emelés lesz”.

Az egészségügyi szakdolgozók azonban korántsem tekintik jó hírnek a miniszter által elmondottakat. A Független Egészségügyi Szakszervezet ezért sztrájktárgyalásokat kezdeményez. A 24.hu-nak a FESZ elnöke hétfőn azt mondta, a kétlépcsős béremelés üteme felháborodást váltott ki a szakdolgozók között, mert valójában az emelés éves szinten mindössze 10–12 százalékos, a jelenleg húsz százalék feletti inflációt sem kompenzáló növekedést jelent. Ezt bérfelzárkóztatásnak sem lehet nevezni.

A Népszava most úgy értesült: nem csak a FESZ, a Cser Ágnes nevével fémjelzett szakszervezet is sztrájktárgyalást kezdeményez, sőt, az erről szóló levelet már el is küldték Orbán Viktornak. 

A lap megkérdezte Berki Erzsébet munkakapcsolati szakértőt, hogy a két sztrájktárgyalási kezdeményezés kiolthatja-e, gyengítheti-e a kezdeményezők pozícióit, kényszerülhetnek-e arra, hogy közösen tárgyaljanak? A szakember szerint a sztrájktárgyalást valamennyi kezdeményezővel külön kell egyeztetnie a kormánynak. A sztrájktárgyalást kérő levél után öt napon belül ki kell jelölni a kormányzatot képviselő tárgyalódelegációt, melynek tagjai között ott kell lennie a miniszter képviselőjének, és bérkövetelésnél jó, ha ott ül a pénzügyi tárca képviselője is.