A 22-es csapdája: az infláció és a béremelés egymást kergetheti idén, de a végén senki sem jár jól

Drasztikusan elszálltak az élelmiszerárak tavaly, másfél évtized után újból megtapasztaltuk, mit is jelent a magas infláció. A fogyasztói árak növekedési üteme tavaly novemberben 7,4 százalékon tetőzött, bár túljutottunk az inflációs csúcson, de örömre egyelőre semmi ok. A jegybank legfrissebb előrejelzése szerint idén az éves átlagos infláció 4,7–5,1 százalékos lesz, de az élelmiszerárak közel hétszázalékos további drágulásával számolhatunk.
Rafai Gábor

2022. január 03. 15:41

A 22-es csapdája: az infláció és a béremelés egymást kergetheti idén, de a végén senki sem jár jól

Úgy tűnik idén is a legérzékenyebb pontján találja el a hazai lakosságot a pénzromlás: az élelmiszerárak 2022-ben is az átlagosnál jóval nagyobb ütemben nőhetnek, pedig már 2020-ban is emiatt rögzítettek nagyobb fogyasztást a statisztikusok.

 

A kiadás lett több tíz év alatt, a fogyasztás nem, mert ugyanazért jóval többet kell fizetnünk.

 

2020-ban átlagosan fejenként 1,37 millió forintot költöttek fogyasztásra a magyarok, szemben a 2019-es 1,33 millió forinttal, vagyis egy év alatt háromszázalékos volt a növekedés. A KSH ennél nagyobb, 3,3 százalékos inflációt mutatott ki erre az évre.  

 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2020-as 1,37 milliós összeg közel a duplája a tíz évvel azelőtti, 2010-es 772 ezer forintos fejenkénti kiadásnak. Ha ezt az inflációval korrigáljuk, kiderül, míg 2019-ben a 2010-es átlaghoz képest közel 42 százalékkal nagyobb volt a fejenkénti fogyasztás, addig 2020-ban 40,9 százalékos a növekedés a 2010-es bázishoz képest. Mindez azt jelenti, hogy nem fogyasztottunk többet, az árak emelkedése vett ki többet a pénztárcánkból.

 

Árbombák robbantak tavaly: azt étolaj, a margarin és a liszt mindent vitt

 

A Központi Statisztikai Hivatal által vizsgált termékek és szolgáltatások 80 százalékának emelkedett az ára a tavalyi évben, 60 százalékuknak jobban, mint amekkora a jegybank által 2021-re előrevetített infláció mértéke volt.

Az üzemanyagok után a legjobban dráguló hét termék közül öt élelmiszer volt:

  • a napraforgó-étolaj literje 29 százalékkal 720 forintra,
  • a tejes margarin ára 25 százalékkal 348 forintra,
  • az akácméz kilója 23 százalékkal 5640 forintra,
  • a kései burgonya kilója 23 százalékkal 260 forintra,
  • a finomliszt átlagosan 21 százalékkal 218 forintra.

 

Az élelmiszerek idén is az átlagnál nagyobb mértékben drágulhatnak

 

A legfrissebb előrejelzés szerint az élelmiszerek beszerzése idén is komolyabb összeget vesz ki a pénztárcákból. Az Magyar Nemzeti Bank úgy látja, 2022-ben is az élelmiszerek drágulása hajtja majd legkomolyabban az inflációt.

 

A jegybank decemberben kiadott inflációs előrejelzése (PDF) szerint idén a fogyasztói árak 5,1 százalékos átlagos emelkedése várható.  

 

Az infláció  

  • 2022-ben 4,7–5,1,
  • 2023-ban és
  • 2024-ben 2,5–3,5 százalék

 

között alakul, de az élelmiszerek ára ennél várhatóan nagyobb ütemben emelkedik, már csak azért is, mert az energia és az alapanyagok drágulása még jó ideig kitarthat – állítják a Portfolio.hu elemzői.  

 

A jegybanki prognózis szerint az élelmiszerek árában majdnem hétszázalékos további drágulással számolhatunk átlagosan

 

A lakossági fogyasztás idehaza 2021 és 2022 során egyaránt 5–5 százalékkal bővülhet. Ezt kíséri a beruházások 5 és 8 százalék körüli várható növekedése. Ennek a folyamatnak a természetes mellékterméke a gyorsabb árdinamika – állítják a szakértők.

 

Az élelmiszerek világpiaci ára az elmúlt egy évben átlagosan 32,8 százalékkal nőtt, az előrejelzések szerint Magyarországon idén fogjuk igazán megérezni az áremelkedés hatásait. A kilátások tehát nem túl szívderítőek – legfeljebb abban lehet reménykedni, hogy a béremelések ennek egy részét kompenzálni fogják, miközben újabb árfelhajtó hatást is gyakorolhatnak.

 

Az MNB a bérdinamika 9,7–10,7 százalékos növekedésével számol 2022-ben – már csak az a kérdés, hogy ezt a mindennapi életben hányan tapasztaljuk majd meg.

 

Amerikától Romániáig mindenütt felerősödött az infláció

 

Nem csak magyar jelenség a magasabb infláció, aminek a pandémia mellett az is oka, hogy drasztikus emelkedés figyelhető meg az energiaárakban: a kőolaj, a földgáz és a szén ára egy év alatt közel a kétszeresére emelkedett. A búza és a kukorica világpiaci árfolyama is folyamatosan nő. Közvetett módon a magasabb földgázár megdrágítja a műtrágyát, ami további drágulást hozhat az élelmiszeriparban. A klímaproblémák is negatívan befolyásolják és megdrágítják az élelmiszer-előállítást.  

 

A nyersanyagok terén is jelentős áremelkedés figyelhető meg. A réz és az alumínium például másfélszer annyiba kerül, mint egy éve.

 

Mindezt világszerte megszenvedi a lakosság is: még a legnagyobb gazdaságokban is jelentős a pénzromlás üteme. Az Egyesült Államokban 6,2 százalékra, Németországban pedig 5,2 százalékra emelkedett az infláció. Mindkettő 30 éves csúcsnak felel meg. Az eurózónában 4,9 százalékra ugrott a fogyasztói árindex, és a visegrádi országokban is hasonló a helyzet. Lengyelországban 7,7 százalékra emelkedett az infláció novemberben és várhatóan a többi V4 államban és Romániában is hasonlóan alakulnak az adatok.

 

(Nyitóképünk illusztráció; fotó: Iványi Aurél)

Tovább olvasom