A 2008-as gazdasági világválsághoz hasonlóan változtak a fogyasztási szokásaink

Idén a folyamatosan emelkedő infláció és az elszálló energiaárak miatt a ruha az egyik olyan árucikk, amire kevesebbet költenek a magyarok. A KSH adatai szerint idén októberben több mint 17 százalékkal kevesebbet szántak ruhákra és cipőkre 2019-hez képest.
Az RTL Híradó által megkérdezett emberek azt mondják, azért, mert kevesebb jut erre a fizetésükből, és csak azt veszik meg, amire feltétlenül szükségük van.
„Enni kell, élni kell, rezsit fizetni kell, amin lehet, spórolunk. És az a ruházat” - nyilatkozta egyikük.
Ennek megfelelően, 2019-hez képest idén októberben jelentősen – majdnem 32 százalékkal – csökkent a bútorboltok és műszaki áruházak részaránya a teljes fogyasztásból, miközben az élelmiszert árusító üzletekben a fizetésük nagyobb részét költötték el az emberek.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára ugyanakkor kiemelte, hogy hiába költünk többet ételre, kevesebb árut vihetünk haza:
„Élelmiszerekre ugyan többet költenek, mint korábban, több pénzt hagynak a pénztárakban, de mennyiségben, volumenben kevesebbet cipekednek haza. És a különféle iparcikk területeken – ruházat, bútor, műszaki cikk – nyilván kevesebbet vásárolnak már, ott kisebb a drágulás mértéke, ennek ellenére ez az a terület, ahol vissza tudják fogni a költekezést”.
Nem csak ruházati termékeken, de a gyógyszereken is spórolni próbálunk: a gyógyszertárak részaránya 9,5 százalékkal csökkent a havi kiskereskedelmi forgalomban. A híradónak nyilatkozó gyógyszerész szerint a nem vényköteles gyógyszerekből, vitaminokból és kozmetikumokból vesznek kevesebbet az emberek.
Vámos György szerint, bár más okok vezettek a 2008-as gazdasági válsághoz, most is hasonlóan változtak a fogyasztási szokások, amikor az emberek a folyamatosan emelkedő infláció és a dráguló rezsi miatt tudnak kevesebbet költeni a boltokban.