A centenárium évében, 1948. március 15-én adták át az első Kossuth-díjakat. A Szabad Nép korabeli cikke szerint ekkor „nemcsak a legkiválóbb magyar tudósokat és művészeket, de a széncsaták hőseit, a hídverőket, a textilmunkásokat, a szorgalmukkal és eredményeikkel kitűnő újgazdákat, kisbirtokosokat és földműves-szövetkezeteket is jutalmaztak Kossuth-díjjal.”

Első alkalommal Tildy Zoltán köztársasági elnök adta át a Kossuth-díjat, több mint száz kitüntetettnek. „Ezzel nagy lépést tettünk az alkotó munka fokozottabb megbecsülése felé. Mint ahogy kétségtelennek tartjuk azt is, hogy a Kossuth-díjak serkentő hatással lesznek munkásságunkra, parasztságunkra és értelmiségünkre egyaránt” – írta a korabeli sajtó az első díjátadó kapcsán.

Ekkor tüntették ki Füst Milán írót, Kodály Zoltán zeneszerzőt és Somlay Artúr színészt is. Sőt posztumusz díjakat is kiosztottak, amelyeket Bartók Béla, Derkovits Gyula és József Attila örökösei vehettek át.

A több mint száz kitüntetett közül tíz szegedi, illetve Szegedhez kötődő díjazott volt:

• Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus, a szegedi egyetem korábbi rektora,
• ifj. Jancsó Miklós farmakológus, a Szegedi Gyógyszertani Intézet vezetője,
• Sík Sándor piarista tanár, költő, irodalomtörténész,
• Erdei Ferenc szociológus,
• Ivánovics György mikrobiológus, egyetemi tanár,
• Laki Kálmán biokémikus, egyetemi tanár,
• Öveges József fizikus, piarista szerzetes, egyetemi tanár,
• Straub F. Brunó biokémikus, egyetemi tanár,
• Vilmon Gyula orvos, egyetemi tanár,
• József Attila költő.

A Somogyi-könyvtár gyűjtése alapján napjainkig mintegy ötven szegedi, illetve Szegedhez kötődő személyt tüntettek ki Kossuth-díjjal – köztük matematikusokat, orvosokat, természettudósokat, mérnököket, írókat, színészeket, operaénekeseket és képzőművészeket.