Múlt héten úgy döntött a kormány, hogy a rekordméretű inflációra reagálva a tervezett 1,8 százalék helyett 4,5 százalékkal emeli meg a nyugdíjakat.

A 444.hu megkérdezett egy nyugdíjszakértőt, aki arról beszélt, hogy ez az emelés semmire nem elég. Farkas András szerint az pedig igencsak cinikus megfogalmazás, hogy januárig visszamenőleg kapják meg a nyugdíjat, ugyanis ez csupán utólagos korrekció. Januárban rendszerint nagyon alultervezik az inflációt, ezért kell utána novemberben kiegészíteni, amit aztán a kormány előszeretettel állít be „újabb” nyugdíjemelésnek.

A nyugdíjszakértő szerint ez a 4,5 százalékos emelés nem fog tudni védelmet nyújtani a nyugdíjasoknak a leghidegebb téli hónapokon, arról nem is beszélve, hogy a legszegényebb nyugdíjasoknak fikarcnyit sem ér ez az emelés.

„Képzeljünk el egy olyan nyugdíjast, akinek 60 ezer forint a nyugdíja. Ő nincs kinn a 4,5 százalékos emeléssel a vízből” - mondja.

A másik nagy probléma, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosarat (vagyis azt, hogy mit vesznek és arra mennyit költenek a nyugdíjasok) szintén nagyon alulkalkulálják: nem az előző hónap alapján, hanem a két évvel ezelőtti árak alapján számítják ki. Vagyis:

„A nyugdíj sokkal nagyobb része megy el élelmiszerre, mint ahogy azt becsülték. Két évvel ezelőtt ugyanis azt állapították meg, hogy a nyugdíj 30 százaléka megy el élelmiszerre, most viszont a fele. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíjas eszik, meg fűt, akkor semmi másra nem marad pénze, például gyógyszerre se”.

Farkas szerint ez a nyugdíjrendszer békeidőre van kitalálva, ezért ő többek között havi emelésre tett javaslatot, ami a valós inflációs helyzethez igazodna, nem pedig hónapokkal később utólag korrigálnák.

„Magyarországon körülbelül 167 ezer forint az átlag nyugdíj, de a kétmillió nyugdíjasból egymillió ember 142 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kap. Képzeljük csak el, hogy ez meddig tart, ha be akarja fizetni a számlákat, és vásárolni akar belőle. Kijelenthetjük, hogy olyan nehézzé vált az ő helyzetük, mint Magyarország legszegényebb éveiben”.

A legnyomorúságosabb helyzetben viszont az körülbelül 350 ezer nyugdíjas van, akik mélyszegénységben élnek. Ők azok, akik jellemzően egyedül, vidéken élnek.

Rajtuk a civil szervezetek sem fognak tudni segíteni, mert ez már nekik is túl nagy falat lenne, a megmaradásért küzdő önkormányzatoknak pedig nem elég nagy a mozgástere, így egyedül az állam tudna javítani az ő helyzetükön.