25 százalékos béremelést szeretnének a köztisztviselők, de egyelőre semmit nem kapnak
2023. január 29. 22:54
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a Facebookon számolt be a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum pénteki üléséről, amin Bordás Gábor közigazgatási államtitkár képviselte a munkaadót, azaz a magyar államot. Bordás beszélt háborúról, energiaválságról a „rezsicsökkentés költségvetéséről”, jogosnak tartja a közszolgák béremelési igényét, ugyanakkor
nem tudta megmondani, hogy mikor és hogyan tudják rendezni a közszolgálati dolgozók bérét.
A beszámoló szerint az államtitkár azt is mondta, felelőtlenség lenne béremelési programba belevágni, ha annak most nem áll rendelkezésre a fedezete az ország költségvetésében.
„Türelmet kérünk, ismerjük a javaslatokat, látjuk az igényeket, de nem látjuk a jövőt. Nem tudjuk, hogy lesz-e költségvetési mozgásterünk bérintézkedésre. A költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése, elsősorban a lakossági és a közületek igényeit kell kielégíteni, hogy a munkahelyek működőképesek maradjanak. Minden többletbevételt, a külön adókat is erre kell fordítani.”
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke az ülésen jelezte, nem tudják elfogadni a 0 százalékos béremelést, azaz a semmit. A kormány képviselőit emlékeztette: tavalyi reálkereset-csökkenés 10 százalékos volt, júliusban 20 százalékos emelést kértek, de választ sem kaptak. Most 25 százalékos emelést szeretnének 2022 januárjához viszonyítva.
„Követeljük a diplomás bérminimumot és a sztrájktörvény módosítását. Ezen kívül a már teljesen elavult illetménytáblákat a mai szintre kell igazítani”
– tette hozzá Boros Péterné. Dr. File Beáta MKKSZ alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a köztisztviselői illetményalap 15 éve változatlan.
Példaként az országgyűlési köztisztviselők illetményalapját említette, aminek alapja az előző évi átlagbér. Szerinte ebbe kellene beépíteni a diplomás bérminimumot.
„Egységesíteni kellene a cafetériát, például egy 300 ezer Ft-os minimum összeggel. Módosítani kellene az önkormányzatok finanszírozását is, igazítani kell a változásokhoz és figyelembe kell venni a sajátosságokat is. Hiába kapunk támogatást az energiára, ha azt visszaveszi a kormány szolidaritási adóként. A 18-19-szeres fűtésköltség-emelkedést nem lehet kigazdálkodni. Az önkormányzat az elmúlt években nem emelhetett bérleti díjat, vagy szolgáltatási díjat, tehát nem emelkedett a bevétel, csak a költség”.
