De mi lesz a jegybankos alapítványok összevásárolt ingatlanvagyonával? - teszi föl a kérdést elemző cikkében a Magyar Narancs. Orbánék vállalták, hogy 2023-ra az utolsó nemzeti bankos alapítványt, a Pallas Athéné Domus Meritit is megszüntetik, mint a korábban létrehozott hatot (Pallas Athéné Domus Animae – PADA, Pallas Athéné Domus Mentis – PADMA, Pallas Athéné Domus Concordiae – PADOC, Pallas Athéné Domus Scientiae – PADS, Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány – PAGEO, Pallas Athéné Domus Innovationis – PADI).  

A Magyar Narancs emlékeztetet: 2016-ban volt hatalmas vita arról, hogy vajon a Magyar Nemzeti Bank árfolyamnyereségét, amit az általa létrehozott alapítványoknak adtak Matocsy Györgyék, minek kell tekinteni: magánvagyonnak vagy közpénznek. Az ügy végén a Kúriának kellett kimondani, hogy bizony akkor is közpénzről van szó, ha a jegybank elnök unortodox módon erről azt állította, hogy „elvesztette közpénzjellegét”.

Orbánék végül megoldották a problémát, törvényesítették a megoldást, és törvényt írtak a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról”. Az MNB-alapítványok ügyében a Fidesz törvényt akart módosítani, de az Alkotmánybíróságon elbukott a kísérlet. Az jegybank azóta hadakozik az Európai Unióval az alapítványai miatt, például az Eurostat az alapítványok és az általuk működtetett cégek vagyonát beleszámolja az MNB mérlegébe, hiába állítja a jegybank, hogy tőlük független szervezetekről van szó.

A vita vége az lett, hogy az MNB 2020-ra majd a járvány miatt 2023-ra megszünteti az utolsó alapítványt is, ez a fent említett Pallas Athéné Domus Meriti.

A Magyar Narancs azt is írja, az alapítványok vagyont befektető Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. legutóbb azt közölte, hogy a 266 milliárdos vagyon 280 milliárdra nőtt, igaz, közben bonyolult adásvételek és ingatlanvásárlások miatt sokan jól jártak a vagyonkezelő munkájának köszönhetően. 

A befektetések legnagyobb része egy 200 milliárd forint értékű államkötvénycsomag volt, amit azonban az uniós szabályok miatt nem tarthatott meg a jegybank, ettől 2018-ra sikerült megszabadulni. A másik nagy csomag a 100 milliárdos értékű ingatlanvagyon volt, ebből már 4,5 milliárdnyi maradt, a többit eladták vagy kiszervezték máshova.

Az MNB-alapítványok ingatlanügyeit jól fémjelzi az a svábhegyi villa, amit a jegybank elvileg oktatási céllal vásárolt, később eladták egy NER-közeli befektetési cégnek, de Matolcsy György fia, Ádám is lakott benne több-kevesebb ideig.

Egy másik hasonlóan szimbolikus eset a régi budai városháza épülete, amit 2014-ben 1 milliárd 850 millióért vett a jegybank a Magyar Tudományos Akadémiától. Az épületet a jegybank ingyen odaadta az egyik alapítványának, pénzt adott a felújításra. Végül az MNB 2019-ben 8,7 milliárd forintért egy cégén keresztül visszavásárolta az épületet.

A teljes cikket érdemes elolvasni a Magyarnarancs.hu-n.