175 éve született a Somogyi-könyvtár első igazgatója: Reizner János írta az első szegedi útikönyvet

175 éve született Reizner János, a Somogyi-könyvtár első igazgatója, a városi múzeum alapítója. A jogász, régész és történész Szeged története című négykötetes monográfiája máig alapmű azoknak, akik a város múltja iránt érdeklődnek. A Szegedi Tükör visszaemlékezése.
Dombai Tünde

2022. március 14. 17:57

175 éve született a Somogyi-könyvtár
első igazgatója: Reizner János írta az első szegedi útikönyvet

Reizner János neve összeforrt Szegeddel a város első tudományos igényű és szintű történeti köteteinek írójaként. Munkásságának minden szálával a városhoz kötődött. Élete fordulópontját 1882. június 16-a jelentette, amikor kinevezték a Somogyi-könyvtár könyvtárnokává. Az ezt követő húsz évet a könyvtárfejlesztés, a múzeumszervezés, a helytörténeti kutatás és földolgozás hatalmas munkája töltötte ki – írta Reiznerről Fári Irén történész.

 

A Somogyi-könyvtár igazgatója volt, és egyben múzeumalapító is, hiszen ő találta ki az intézményt. Ismertebb, hogy ő írta meg az első Szeged-történetet, azt viszont kevesebben tudják, hogy az első szegedi útikönyvet is Reizner állította össze, mert a kis könyvecskén nem szerepel a neve – mutatta a városi könyvtárban Nagy Katalin könyvtáros. – Az 1870-es években mindkét intézménynek volt már előzménye Reizner életében. Részt vett ugyanis a közkönyvtár kialakításában is, ami a főreáliskolában nyílt meg 1875-ben, a mai Dugonics téri Rektori Hivatal helyén. A múzeum gondolata pedig a szabadelvű körökön belül létrejött történeti társulatban fogant meg, ott szervezték meg először a régi tárgyak gyűjtését. A kezdeményezés elvetélt csakúgy, mint a közkönyvtár ötlete.

 

Ferenc József megnyitja 1883. október 16-án a Somogyi-könyvtárt (képek: a Somogyi-könyvtár gyűjteménye)

 

Dugonics-hagyomány

Arra viszont alkalmas volt, hogy Reizner gyakorlatot szerzett az intézményalapításban. Ne felejtkezzünk el a Dugonics-hagyományról sem, amihez Reizner több szállal kötődött. A közkönyvtárat akkor csomagolták be, amikor 1876-ban jött a nagy országos kiállítás, és akkor megkapta a főreáliskola előtti teret is. Reizner János akkoriban főjegyzőként dolgozott, és az egész kiállításnak ő volt a jegyzője. A szoboravatásra Reizner írta meg az ünnepi beszédét, amiről azt is tudni lehet, hogy végül nem ő mondta el, mert berekedt, és valaki más olvasta fel helyette. Zárójelben jegyezzük meg, hogy később a szobrot egyik napról a másikra hátrébb, távolabb helyezték a főreáliskola épületétől. Innen származik a szállóige: „möglépött, mint Dugonics”.

 

A Dugonics Társaságnak is alapító tagja volt Reizner. Egy pályázat kapcsán írta meg Szeged- és Délmagyarország-könyvét, de énekelt a dalárdában is, amiről fotó tanúskodik. Erről írt is, valamint rengeteg cikket jelentetett meg a napilapokban – teszi hozzá Nagy Katalin. – Ezekből már kirajzolódnak a Szeged-monográfia előzményei, hiszen az 1876-os nagy kiállításhoz kapcsolódott egy komoly dalárdaünnepély is, amelyre füzetkéket adtak ki, amelyekben Reizner először foglalta össze dióhéjban Szeged város történetét. Majd amikor a Monarchiában sorozatot adtak ki a városokról, őt kérték fel a szegedi megírására. A nevét, de azóta több forrásból tudjuk, hogy Reizner műve. A két térképet is tartalmazó kis ismertető a turisták számára hasznos, korszerű kiadvány volt akkoriban.

 

Reizner János

 

Számos újságban és folyóiratban jelentek meg Reizner-írások, ő írta A szegedi zsidók című kötet bevezető tanulmányát, és jó néhány önálló történeti művét is kiadták. A részletes és átfogó Szeged története négy kötetből áll, háromkötetnyi a várostörténet és a negyedik a hozzá kapcsolódó dokumentumtár, ezek már interneten is elérhetőek. A Somogyi-könyvtár őriz a kéziratokból: az egyik füzetke Reizner János Szegedre vonatkozó adatait tartalmazza, egy másikban rögzíti, hogy elvégezte a rárótt feladatot. A Szeged történetét feldolgozó mű másik felének megírását Kulinyi Zsigmond újságíróra, lapszerkesztőre bízták.

 

Könyvritkaságok

Reizner János elkötelezettségét bizonyítja, hogy sok kiadványt adományozott a könyvtár gyarapítására. Számos könyvben található dedikációból kiolvasható, hogy a könyvtárnok sok kiadványt adott a magángyűjteményéből a közgyűjteménynek. Reizner – az alapítóhoz hasonlóan – több könyvkiadóval, kereskedővel, antikváriussal állt kapcsolatban, aminek révén nem egyszer különleges ritkaságokat szerzett, vásárolt meg a könyvtár számára. Az Árvízkönyv Szeged javára című kötetet még 1880-ban jelentette meg a Kisfaludy-Társaság. 1883-ban írt levelében Reizner arra kérte Szász Károlyt, a szerkesztőt, hogy a könyv számára beküldött eredeti szövegeket adományozza a Somogyi-könyvtárnak. Kérése teljesült, így őrizheti ma a bibliotéka például Arany János Tengeri-hántásának autográf kéziratát. A millenniumi ünnepségekre készülve Reizner szeretett volna egy már meglévő, díszes kötéstáblába megfelelő régi kötetet illeszteni – így került a bibliotékába legféltettebb kincseink egyike, a Prágai Misekönyv (1492). A Vizsolyi Biblia első kötetét Reizner 1897 februárjában vette meg Dobrovszky Ágost antikváriustól.

 

Reizner János 1904. január 19-én, kevéssel éjfél előtt hunyt el. A könyvtár- és múzeumigazgatói poszton Tömörkény István követte.

 

Nyitóképünket a köztérképről vettük át.