10–15 ezer ember is meghalhatott megfelelő egészségügyi ellátás híján Magyarországon – állítja a megyei orvoskamarai elnök

Kanka Andor szerint ezt a 10–15 ezer embert azért nem tudták megmenteni, mert a járvány miatt ellátási hiányosságok alakultak ki a magyar egészségügyben. A megyei kamaraelnök a betegektől azt hallja, hogy gyakorlatilag önmagában már nem értelmezhető a várólista, mert még az időpontra is várniuk kell a betegeknek.
Cservenák Zoltán

2021. december 09. 07:27

10–15 ezer ember is meghalhatott megfelelő egészségügyi ellátás híján Magyarországon – állítja a megyei orvoskamarai elnök

Hatalmasra nőttek a kórházi várólisták az elmúlt két évben Magyarországon. A járvány kezdete előtt 25–28 ezer fő várakozott műtétekre, idén szeptemberben viszont már 40 ezren, mostanra 50 ezer fölé nőtt ez a szám Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapja szerint.

 

A legtöbben, 17 ezren szürkehályogműtét miatt állnak sorba, térdprotézisre 9 ezren, csípőprotézisre 7600-an,  de laparoszkópos epekőműtétre is több mint ezren várakoznak. A lista szerint a várakozási idő átlagosan 2 és 4 hónap közötti, de a 9000 térdprotézisre szorulónak az utóbbi hónapokban átlagosan kilenc hónapot kellett várnia. Csípőprotézis-műtétre 7600 betegnek átlagosan fél évet kell várnia. De nem ritka a több éves várakozási idő is egyes műtéteknél.

 

A NEAK honlapján az látszik, Szegeden például implantációs sérvműtétre 423-an várakoznak, miközben az elmúlt 6 hónapban 147 esetet tudtak ellátni a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban. Itt az átlagos várakozási idő 200 nap fölötti, de a tényleges várakozási időt 100 nap környékére írja az oldal. Szívbillentyű transzkatéteres beültetésére 40-en várakoznak Szegeden, az átlagos várakozási idő 240 nap, a valós viszont 68, igaz, az elmúlt 6 hónap alatt mindössze 47 ilyen műtétet tudtak elvégezni. Szívkoszorúér-beavatkozásra 512-en várakoznak, itt közel 3 hét a tényleges várakozási idő az eddigi statisztika szerint.

 

Orbán Viktor úgy látja, van elég kapacitás az egészségügyben. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban december 3-án azt mondta:

 

„Eddig mindenki jól küzdött. Nagy teher volt rajtuk, de nem volt túl nagy, mert ha túl nagy lett volna, akkor összeroppantak volna, de nem roppantak össze, sőt fordítva. Ugye, a magyar egészségügyi kapacitás jól állja a sarat. Ausztriában például azért kell bezárni, mert egy ilyen vírusjárvány esetén az ellátásba bevonható ágyaknak a száma jóval kisebb, mint Magyarországon, vagyis a kórházi ellátási kapacitás gyengébb, mint Magyarországon. Jól állja a sarat a magyar egészségügy. Ez részben azt jelenti, hogy jól fölszereltük technikailag a kórházainkat, de másfelől azt jelenti, hogy fantasztikus, kiváló, az esküjüket komolyan vevő emberek szolgálnak a kórházainkban.”

 

Másként látja a helyzetet Kanka Andor. A Magyar Orvosi Kamara Csongrád-Csanád megyei elnöke a Szeged Televízió Téma című hírháttérműsorában azt mondta: 

 

a nem koronavírus okozta halálozás a becslések szerint 40–50 százalékkal nőtt az előző évekhez képest, ez alapján akár 10–15 ezer ember is meghallhatott Magyarországon az elmúlt két évben azért, mert nem kapta meg a megfelelő egészségügyi ellátást, ami egyértelműen az orvos- és ápolóhiányra, a kórházak felszereltségére és a magyarok rossz egészségügyi állapotára vezethető vissza.

 

A megyei kamara elnöke szerint a koronavírusos betegek megkapják az ellátást, de Magyarországon a világon a legtöbb a koronavírus miatt elhunyt beteg népességarányosan.

 

„Nemzetközi összehasonlításban, Németországhoz és Ausztriához képest nagyságrenddel magasabb a halálozás sajnos.”

 

A worldometers.info adatai szerint Magyarország 4. a világon az 1 millió főre vetített covid-halálozásban (Deaths/1M pop). Csak Peruban, Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában rosszabb a helyzet

 

Kérdés, hogy a covid és a nem koronavírus okozta halálozáshoz mennyiben járul hozzá a magyar lakosság általánosan rossznak mondható egészségi állapota és mennyiben a kórházak leterheltsége, illetve az elmaradó szűrések, vizsgálatok.

 

„Nem értek egyet azzal, hogy annyira jól fölszerelt kórházaink lennének. Aki járt már ausztriai vagy németországi kórházban, az pontosan látja ezeket a különbségeket. Könnyű azt mondani, hogy van elég ágy, miközben tudjuk, hogy az első hullámnál több tízezer krónikus, ápolásra szoruló beteget küldtek haza” 

 

– tette hozzá Kanka Andor, aki azt látja, 

 

sok betegség nincs is rajta a várólistákon, de a betegektől kapott információk alapján az mondható, hogy gyakorlatilag várólista sincs már, a pácienseknek még az időpontra is várniuk kell.

Kanka Andor szerint nem lehet tudni, mikor állhat vissza az egészségügy a normális működési módba. Azt sem látni, mikorra lesz elég szakember és kapacitás arra, hogy ledolgozzák a várólistákat.

 

„Talán több mire valamilyen szinten visszajuthat az egészségügy oda, ahol a járvány előtt volt” 

 

– jósolta a megyei kamaraelnök.

 

A Magyar Orvosi Kamara két javaslatot is megfogalmazott, amivel csökkenteni lehetne a várólistákat. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke a Szeged Televízió híradójának azt mondta, 

 

  • jobb betegirányítással távolabbra is lehetne küldeni a betegeket, ha egy messzebb lévő intézményben rövidebb a várólista;
  • és be lehetne vonni az állami ellátórendszerbe a magánkórházakat is.

 

„Egy akkreditált magánellátóhoz mehetne a beteg, és megkapná az ellátó a finanszírozást, mint az állami egészségügyben” – tette hozzá Lénárd Rita.