Hirdetés

Amerika a nagy olvasztótégely? Nézzen körül Szegeden!

Szegedi hírek | 2018. február 3. 15:05
Nemzetiségek Háza, ávforduló, nemzetiség
A legegyszerűbb módon keveredtek a nemzetiségek a többségi magyarokkal: házasságokkal.

„Háromszáz éve csoportosan telepedtek le dalmaták Szegeden, de jöttek a városba a törökök elől menekülő szerbek, majd a Dunántúlról németek, a Monarchia nyugati feléből pedig zsidók.

Szeged török kor utáni történetében nem folyt szervezett betelepítés, ám a város nagyon sokféle nemzetiséget fogadott be” – olvasható Rátkai Árpád A kisebbségi aktivitás új központja: Szeged című tanulmányában.

Szerbek a Palánkban, görögök a Maros utcán

„Mindig egyéni döntések alapján jöttek a városba, és telepedtek le véglegesen főleg magyarok, de a XVIII. századtól a Felvidékről szlovákok, a Dunántúlról németek, északkeletről és a Monarchia nyugati feléből zsidók, s rajtuk kívül cigányok, csehek, horvátok, bunyevácok, görögök és románok is. A nem magyarok eleinte egymás közelében igyekeztek új otthont alapítani, így például a szerbek a Palánkban, a szlovákok a Tótok utcájában, a szerbek és a görögök a Maros utca tájékán, a németek a Kárász utcán, a zsidók nyugatabbra. Azonban a lakóhelyi elkülönülés soha nem vált kizárólagossá, és nem is bizonyult igazán tartósnak. A keveredés a többségi magyarokkal nemcsak földrajzilag ment végbe, hanem házasságok révén is” – írja Rátkai a tanulmányában.

Elmagyarosodott németek, megsemmisített zsidók

A századfordulón sokan települtek be Bánátból és a Bácskából. A nem magyar anyanyelvűek aránya az 1900-as népszámláláskor volt a legnagyobb, 4,7 százalék. Trianon után Romániából nemcsak magyarok, de németek is települtek át Szegedre. Az elmagyarosodás a németek körében volt a leggyorsabb. A cseh és a görög etnikum teljes egészében beolvadt a magyarságba. A szerbek identitásának fennmaradásában jelentős szerepet játszott az egyház. A szegedi zsidóságot 1944-ben elhurcolták, s a holokauszt után már nem szerveződött újból önálló etnikummá.

Egyedülálló az országban

Budapest után Szegeden működik a legtöbb, összesen 11 nemzetiségi önkormányzat: ukrán, szlovák, lengyel, örmény, bolgár, görög, német, horvát, cigány, szerb és román. Hét nemzetiségi önkormányzat – ukrán, szlovák, lengyel, örmény, bolgár, görög és német – alkotja a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulását, amely fenntartója az Osztrovszky utcai Nemzetiségek Házának, amely a napokban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. A munkát a Tábor utcában kezdték, majd kerültek át az Osztrovszky utcába. Itt 1998. január 31-én nyitották meg ünnepélyesen a Nemzetiségek Házát. Szalay István polgármester beszédében hangsúlyozta, Szeged kiemelt fontosságúnak tekinti a településen élő nemzetiségek ügyét, és valóban: a közösségi ház létrehozása országos is úttörő kezdeményezésnek bizonyult, amihez a város nemcsak a kialakítás, de a későbbi üzemeltetés alapvető feltételeit is biztosította, és biztosítja jelenleg is.

A hátrányos megkülönböztetés üldözésbe, fizikai megsemmisítésbe torkolló, legdurvább formái a zsidóságot sújtották. A holokauszttal azonban nem zárultak le, hanem folytatódtak, sőt kiterjedtebbé váltak a kisebbségekkel szembeni kollektív büntetések, hátrányos megkülönböztetések, üldözések. A németek kényszermunkára hurcolása, majd kitelepítése, a szlovák–magyar lakosságcsere néven lefolytatott etnikai tisztogatás, a délszlávok internálása, a helyi művelődési egyesületek (minden kisebbséget sújtó) feloszlatása, végül a hatvanas években minden kisebbség anyanyelvi oktatási rendszerének likvidálása jelenti e folyamat főbb állomásait. Rátkai Árpád tanulmánya szerint a nem magyar etnikumhoz tartozó népesség aránya Szegeden 1960-ban már csak 0,5 százalék volt.

Jöttek a lengyelek és az ukránok

A hatvanas évektől Szegeden is új helyzet állott elő. A város gyors növekedésnek indult, s ennek hatására folytatódott a cigányok, románok, szerbek, horvátok, németek és szlovákok betelepülése, valamint szintén spontán betelepülések nyomán lengyel, orosz, ukrán, vietnami és görög populáció jött létre. A hetvenes évektől, a politikai és a kulturális élet tartós liberalizálódása nyomán folyamatosan javult a kisebbségi etnikumok helyzete, egyre szabadabban szervezkedhettek. Az 1990-es népszámláláskor Szeged népességének 1,1–1,3 százaléka nem a magyar etnikumhoz tartozónak vallotta magát. Az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény alapján önkormányzatokat alakíthattak, és egyéb jogokat is gyakorolhattak a nemzetiségek. Szegeden országos viszonylatban is nagy intenzitással pezsdült fel a nemzetiségi szerveződés. Legelőször a szerbek és a szlovákok testülete állt fel, az 1995-ös rendkívüli választások során a cigányoké, görögöké, németeké és románoké, 1998-ban a horvátoké, örményeké és ukránoké, 2002-ben pedig a lengyeleké, és végül 2006-ban a bolgároké. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Szeged népességének 3,6–3,7 százaléka nem a magyar etnikumhoz tartozónak vallotta magát.

* * *

James Bondnak érzi magát a görög orvos, Katerina Paschali

Katerina Paschali anyai ágon görög, apai ágon ciprusi. Athénban született és nőtt fel, ahol angol iskolába járt. 1997 óta Szegeden él magyar férjével és négy gyermekével. Bőrgyógyászként dolgozik a klinikán. Szerinte a magyarok könnyebben fogadnak be egy külföldit, mint a görögök.

– 1997-ben jöttem a szegedi orvosegyetem angol nyelvű képzésére tanulni, és úgy terveztem, hogy a diploma megszerzése után vagy hazamegyek, vagy Angliába, ahol az édesapám is dolgozott. Eleinte egy szót sem tudtam magyarul. Aztán jöttek a gyakorlatok, és beszélnem kellett a betegekkel. Jártam ugyan nyelvtanfolyamra, de – mivel a zene az egyik nagy szerelmem, most is van egy orvosokból álló zenekarunk, ahol énekelek – a Bonanza Banzai dalszövegeiből tanultam meg igazából magyarul, amiket szótár segítségével fordítottam le – beszélt a kezdetekről a bőrgyógyászként Szegeden dolgozó Katerina Paschali, aki 2003-ban ismerkedett meg a magyar férjével, és született négy gyermekük.

Katerina Paschali görög, ciprusi és angol állampolgár. – A magyart nem kérem, hiszen így is tudom érvényesíteni az uniós jogaimat, meg néha már tényleg úgy éreztem magam, mint James Bond, amikor elővettem az útleveleimet – mondta nevetve. Hogy milyenek a magyarok? – Erre azért nehéz válaszolni, mert mindenhol élnek, jó és rossz emberek. Talán a magyarok kicsit irigyebbek, mint a görögök, és nem merik igazán jól érezni magukat. A görögöknek nagyon sokat jelent a család, de nehezebben fogadják be az idegent, mint a magyarok. Az én családomban is nehézséget jelentett eleinte, hogy magyar a férjem, viszont a magyar anyósom azonnal befogadott. Húsz év alatt kétszer éreztem, hogy nem vagyok kívánatos Magyarországon – mondta Katerina, akinek állítása szerint duplán kell bizonyítania, mert nem magyar. – Három nyelven gondolkodom, mert már a magyar nyelv is az enyém – mondta nevetve. Állította, a Nemzetiségek Háza a nyugalom a szigete, ahol rendkívül jó a közösség, aminek szerinte a görög kisebbség a motorja, mert élére állnak minden kezdeményezésnek.

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!

 


Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés