Hirdetés Hirdetés

Politika a templomban: vannak közéleti lehetőségei az egyházaknak?

Szegedi hírek | 2018. január 28. 08:56
hit, politika, politizálás, templom, egyház, Máté-Tóth András
Igen, viszont rögtön ott van a de is... Azaz a szociális tanítás hangsúlyozásával történjék, ahogy a pápa is teszi. A Szegedi Tükör írása.

Ha egy plébános vagy akár egy püspök túlságosan képvisel valamely pártot, félő, hogy azoknak a híveknek, akiknek nem ugyanaz a pártszimpátiája, az az érzésük támad, hogy nincs helyük az egyházban – mondta Máté-Tóth András szegedi valláskutató annak kapcsán, hogy Németh László vásárhelyi plébános nemrég a vasárnapi szentmise után mikrofont kért a vásárhelyi Szent István katolikus templomban és a sajtóbeszámolók szerint politikai véleményt fogalmazott meg.

Németh László beszéde országos visszhangot váltott ki. A sajtóbeszámolók szerint a vásárhelyi plébános nem aratott osztatlan sikert, amikor arról beszélt az istentisztelet végén, hogy az egyháznak sosem volt még olyan jó dolga, mint az Orbán-kormányok alatt, és az Index tudósítása szerint arra kérte a híveket, hogy lelkiismeretük szerint ne a független jelöltet támogassák a választáson. (Vásárhelyen időközi polgármester-választást tartanak, amelyen független jelöltként indul Márki-Zay Péter, aki egyébként a Szent István király plébánia világi vezetője is – a szerk.) A lap arról tudósított, hogy a hívek körében felháborodást keltett a beszéd, többen csóválták a fejüket, és voltak, akik a beszéd közben kimentek a templomból.

Szót kérni a prédikáció után?

A Szeged-Csanádi Egyházmegye azt írta az RTL Híradó kérdésére, hogy „a plébános nagyon fontos, az egész közösséget érintő, cáfolhatatlan tényeket közölt.” Nem talált Németh László szavaiban semmi különöset Németh Szilárd Fidesz-alelnök sem, aki szerint a prédikáció után – szó szerint idézzük a politikust – „hogyha járnak templomba, akkor tudják, akár a katolikusoknál, akár a reformátusoknál van olyan műfaj, hogy lehet a végén szót kérni.” Lapunknak azt mondta a szakértő, nem hallott még olyan műfajról, amiről Németh Szilárd beszélt.

– A templomokból rekesszük ki az acsarkodást, a békétlenséget, a politikai küzdelmekkel együtt járó vért, ínszakadást és csonttörést – nyilatkozta Máté-Tóth András valláskutató az eset kapcsán az RTL Klub Híradójának. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Vallástudományi Tanszékének alapítója és vezetője elmondta: – Egyértelmű igennel kell válaszolni arra az elvi kérdésre, hogy az egyházak politizáljanak-e vagy sem, hiszen nagy intézményekről van szó, amelyek a társadalom részét képezik. Így lehet például politikai véleményük akár az elesettek, akár a hátrányosan megkülönböztetettek melletti kiállás vagy más kulturális programok mentén. Azt nehezebb megfogalmazni, hogy mi szerint politizáljanak, mi legyen a tartalma ennek a politikának. Az egyházi dokumentumok azt tanítják: ne legyen pártpolitika az egyház politikai szereplése a közéletben, hanem ez az általános elvek mentén, az úgynevezett szociális tanítás hangsúlyozásával történjék, ahogy ezt Ferenc pápa is teszi. Fontos kérdés, hogy hol politizáljon az egyház. A közgondolkodás úgy véli: a templomok szent helyek – hangsúlyozta a valláskutató.

 

 

– A templom az áhítatnak, a megbékélésnek, a nyugalomnak, az elmélyülésnek, az Istennel és az egyházi közösség tagjaival való találkozásnak legyen a tere. Ezért szokatlan, ha a templomban egyházi szereplők politikai kampányt folytatnak – magyarázta, hozzátéve: Magyarországon az 1996-ban megjelent püspökkari körlevél az iránymutató. – Ekkor a magyar püspöki kar Igazságosabb és testvériesebb világot címmel jelentetett meg egy komoly dokumentumot, amit történészek, szociológusok és közgazdászok állítottak össze Gyulay Endre korábbi szeged-csanádi megyéspüspök vezetésével. Ez a dokumentum világosan különbséget tett a pártpolitizálás és az általános elvek melletti kiállással kapcsolatban. A túl direkt politizálás az egyház részéről azért nem javasolt, és ezt tanítja a II. Vatikáni Zsinat, mert az egyház tagjainak különböző pártszimpátiái vannak, így ha egy plébános vagy akár egy püspök túlságosan képvisel valamely pártot, félő, hogy azoknak a híveknek, akiknek nem ugyanaz a pártszimpátiája, az az érzésük támad, hogy nincs helyük az egyházban. Ez komoly feszültségeket kelthet.

Az egyház lehetősége a mai magyar társadalomban is az, hogy távolabb húzódik a hatalomtól, teret nyit a különböző politikai szimpátiával bíróknak, és olyan értékekre koncentrál, amely minden magyar ember számára fontos – hívőnek és nem hívőnek egyaránt – mondta a szegedi valláskutató.

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!