Fényképek és buddhizmus a Konfuciusz Intézetben

Szegedi hírek | 2016. április 7. 21:32
Kunfuciusz Intézet, Szegedi Tudományegyetem, Hamar Imre, fotókiállíáts, vi2016-04
Képgaléria megtekintéséhez kattintson ide!
Két nívós programmal is várta vendégeit a Konfuciusz Intézet csütörtökön délután. Előbb a magyarországi Konfuciusz Intézetek mutatkoztak be egy fotókiállításon, majd Prof. Dr. Hamar Imre sinológus tartott előadást a buddhizmus egyik meghatározó népcsoportjáról.

Magyarországon tíz éve alapították az ELTE Konfuciusz Intézetet Budapesten, mely hazánkban az első ilyen intézmény volt. Azóta még három nagyvárosban kezdte meg működését a kínai kultúrát, gondolkodást és nyelvet népszerűsítő intézet. A másodikként alapított szegedi egyetemi intézet az SZTE központi épületében rendezett fotókiállításon mutatta be a budapesti, szegedi, pécsi és miskolci intézetekben folyó életet. A szegedi fotókat kollégánk, Iványi Aurél készítette a helyi intézet különböző eseményein. 

A kiállítást Az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyetteseként Prof. Dr. Martinek Tamás nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Konfuciusz Intézet eddigi tevékenységével bizonyította, hogy a kínai kapcsolatok nagyban hozzájárulnak az egyetem sokszínűségéhez, és rengeteget profitált az intézmény abból, hogy nyitott a keleti kultúrák felé is. Prof. Dr. Hamar Imre, a budapesti intézet igazgatója ehhez annyit tett hozzá, hogy ő Szegedre hazatért, ugyanis a 90-es években a József Attila Tudományegyetem Bölcsészkarán kínai történelmet oktatott. Hozzátette, hogy mielőtt a városban megnyitotta kapuit a Konfuciusz Intézet, az egyetemen és néhány középiskolában kínai nyelvet is oktattak, aminek nagy sikere volt a városban.

Hamar Imre ezután előadást tartott a Kínai Kaleidoszkóp című sorozatban Khotan városáról, amely a Selyemút déli ágán fekvő oázisváros volt, és amely fontos szerepet töltött be az itt zajló kereskedelemben, a déli úton haladó karavánok számára megkerülhetetlen pihenőhely volt. Az itt élő iráni eredetű népnek - melynek lélekszáma alig érte el a tízezer főt – igen nagy szerepe volt a buddhizmus kínai elterjedésében. Hamar professzor szerint ez is bizonyítja, hogy nem a lélekszám, de még nem is a katonai erő, hanem a kultúrában betöltött szerep határozza meg egy népcsoport fontosságát. A magyarság számára ez azért is fontos felismerés, mert mi is kis nép vagyunk, ugyanakkor Stein Aurél magyar származású Kelet-kutató, aki az MTA tiszteleti tagja volt, és brit alattvalóként lett világhírű, nagy szerepet játszott abban, hogy Khotan romjait megtalálták, és kulturális jelentőségét felismerték.    

A khotani kultúra az iszlám hódítása miatt eltűnt ezer évvel ezelőtt, Stein Aurélnak azonban ásatásai során sikerült megmentenie sok tárgyi emléket a sivatagból. A khotani buddhista mesterek Kínába is eljutottak, s jelentős hatást fejtettek ki, elvitték Kínába az Avatmszaka-szútrát, amely Kína egyik legjelentősebb buddhista irányzatának, a huayan iskolának lett az alapszövege. A buddhizmussal tehát Stein Aurél munkássága kapcsán a magyar tudományos élet már igen korán kapcsolatba lépett.