Kortárs vizuális táncjátékok

Szegedi Tükör | 2012. április 5. 12:49
szegedi tükör - 2012 április, szegedi kortárs balett, juronics tamás
A Szegedi Kortárs Balett nagy sikerrel mutatta be a nagyszínházban Juronics Tamás koreográfiájával Bartók Béla táncjátékát, A fából faragott királyfit és Igor Sztravinszkij Orpheusát.

A Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a magyar komponista születésnapján Kocsis Zoltán vezényletével és a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével nagy sikerrel mutatta be a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkcióját, Sztravinszkij Orpheusát és Bartók táncjátékát, A fából faragott királyfit. Juronics Tamás két új koreográfiájának szegedi premierjét – már nem élő zenekarral, mint a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, hanem hangfelvétel bejátszásával – április 20-án a nagyszínházban tartották – hatalmas sikerrel.

 Kortárs vizuális táncjátékok

A Kossuth-díjas szegedi koreográfus jól ismerte mindkét darabot, hiszen 1999-ben az Orpheusban Hadész szerepét táncolta, 2001-ben pedig a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd néhány évvel később Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Balettel már színpadra állította A fából faragott királyfit. Juronics Tamás hangsúlyozta: bár Bartók programzenének tekinthető műve erősen meghatározza a színpadon történteket, az új előadás mégis más, mint az egy évtizeddel ezelőtti. A Dóm téren és Pozsonyban a szerelem és a művészet kapcsolatát állította  a középpontba, most – közelítve a bartóki alapgondolathoz – a természet imádata jelenik meg a színpadon. Új koreográfiája egészen más, mint a szabadtéri színpadára készített régi: vizuális varázslatra épít. Így szinte egyenrangú alkotótársa a fényfelelős Stadler Ferenc, a videót jegyző Zengo, valamint Bianca Imelda Jeremias díszlet- és jelmeztervező. Balázs Béla meséjét 21. századi digitális videojátékként tálalják: ki-be járást is lehetővé tevő, rafinált, felszabdalt, széles, fehér vászonfalra – és a táncosokra – vetítenek mozgó- és állóképeket. Először  deszkakerítést látunk, amelyre a Tündér megjelenésekor hirtelen zöld borostyánfüggöny kúszik, majd ahogy halad előre a mese, zsongó erdő, szakadó eső,  hipnotikus hullámok és a rejtélyes, sötét-csillagos Univerzum képei jelennek meg. Bartók Béla ma is friss és izgalmasan modernnek ható zenéjével kombinálva ez a dinamikus képi világ olyan elementáris hatású, hogy akár tánc nélkül is élvezni lehetne. A Királyfit a friss Harangozó-díjas Czár Gergely alakítja, Királylányként Szarvas Krisztát, a Tündér szerepében Hajszán Kittit láthatja a közönség. Fabábként Horváth M. Gergő és Finta  Gergely váltja egymást.
Igor Sztravinszkij művében a táncosok egy szakrális játékban – mintha az „orphikus” vallás hívei lennének – inkább csak  megidézik Orpheus történetét, amely szerelmi bizonyosságról, bizonytalanságról szól. A címszerepet Horváth M. Gergő táncolja,  Hortobágyi Brigitta Eurüdiké, Tarnavölgyi Zoltán pedig Hadész szerepében mutatkozott be. A Fúriák: Hajszán Kitti, Szarvas Krisztina, Tóth Andrea; a további szerepekben: Czár Gergely, Csetényi Vencel, Fehér Laura, Kiss Róbert és Markovics Ágnes lép színpadra.