Címoldal

Bemutatkozik a japán kultúra Szegeden

2016. 08. 17. 13:55 | PDF | Nyomtatható változat

japán, kultúra, japán kulturális napok, bálint sándor művelődési ház, vi2016-08, szgy

Augusztus 24-én délután öt órakor Kozma József, a városi közgyűlés Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottságának az elnöke nyitja meg a Bálint Sándor Művelődési Házban a Japán Kulturális Napokat, melynek rendezvényei párhuzamosan futnak majd Szegeden és Kecskeméten.

Bemutatkozik a japán kultúra Szegeden

Minamizuka Shingo 1942-ben született Japánban. A Hosei University professzora, valamint a Chiba University emeritus professzora. 1972 óta foglalkozik magyar történelemmel, mindenekelőtt a magyar paraszti társadalommal, a betyárok történetével, az 1890-es évek agrárszocialista mozgalmaival, illetve a harmincas–negyvenes évek népi mozgalmával, de népszerű könyvet írt Rózsa Sándorról is Betyár vagy bandita? címmel. Jó kapcsolatokat ápol a japán kultúra szegedi és kecskeméti barátaival, és az ő közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre a két városban az a kétnapos rendezvény, melynek sajtótájékoztatóját a Bálint Sándor Művelődési Házban tartották szerdán délelőtt. 

Kriston József, a Magyar-Japán Baráti Társaság nevében emlékeztetett arra, hogy Minamizuka professzor és segítői komoly előkészületek után érkeznek rövidesen Magyarországra. A neves Rózsa Sándor-kutató egyébként jól beszél magyarul, többször járt már hazánkban, ahol nem csak a látványosságok érdekelték, hanem elment levéltárakba, és komoly energiát fektetett kutatásaiba. Ő és Hideaki Kimura augusztus 25-én érdekfeszítő előadást tartanak Az Edo-éra végén címmel, aminek apropóján kitérnek Magyarország és Japán 19. századi kapcsolataira is. 

Az augusztus 24-i megnyitó után közvetlenül a japán kalligráfiával ismerkedhetnek az érdeklődők, majd fél 7-től Négy évszak japán népdalai címmel Makoto Kimura és Osamu Swano hangszeres estjét élvezheti a hallgatóság. Ezzel párhuzamosan a fesztivál programjaival ismerkedhet a kecskeméti közönség is, mely város elsősorban a Kodály-módszer révén kötődik a szigetországhoz. Kiss Ernő, a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója szerint – aki maga is nagy rajongója a keleti kultúrának – a japánok többre tartják ezt a zenei módszert, mint kifejlesztőjének szülőhazája.  

Blazovich László, a Csongrád Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója maga is járt Japánban, és a sajtótájékoztatón megosztotta a távol-keleti országban szerzett tapasztalatait az újságírókkal. A japán egy rendkívül fegyelmezett társadalom, ahol a rendnek kiemelt jelentősége van. Ugyanakkor a japánok szerényen élnek, nem hivalkodnak a gazdagságukkal, pedig nem szűkölködnek anyagi javakban. Mindenkit arra bíztatott, hogy személyesen győződjön meg arról, milyen rendkívüli a japán kultúra, és ehhez nem kell mást tennie, mint elmenni az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házba, és részt venni a kétnapos fesztivál programjain.   

Ajánlja cikkünket ismerőseinek!