Szegedről is elfogynak az egyetemisták

2018. 01. 03. 07:45

Rovó László rektorjelölt két év alatt a mostani 3200-ról 5000-re növelné a külföldi hallgatók számát az SZTE-n, ahol egyre kevesebb az egyetemista.

Szegedről is elfogynak az egyetemisták

Elég lehangoló adatokat közölt a portfolio.hu – a KSH adatait elemezve jutottak arra a következtetésre, hogy súlyos lejtmenetbe került Magyarországon a felsőoktatás, vészesen fogy a képzésben részt vevők száma, és az arányok évről évre csak rosszabbak. Nappali képzésben 202 ezer 280-an vesznek részt, ez 3300 fős csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. 2007 és 2010 között minden évben 240 ezer felett volt a nappali képzésre járó hallgatók száma, ezután kezdtek romlani a számok. A portfolio.hu szerint a mostani adat a 2002/2003-as tanév óta a legalacsonyabb.

Rovó László orvosprofesszor – akit év végén választott meg nagy többséggel a szegedi egyetem szenátusa az SZTE rektorjelöltjévé – fontos célja, hogy növelje a hallgatók számát. Vezetői programjában azt írta, Szegeden 2016-ban 21 ezer 583 fő járt egyetemre (akik közül 17 ezer 817 volt nappali tagozatos), ami jelentősen elmarad a korábbi több mint 27 ezer hallgatótól.

A szegedi egyetem fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti klinika tanszékvezető egyetemi tanára úgy véli, a hallgatói létszámot – figyelembe véve a régió demográfiai adottságait – csak régión túli és külföldi hallgatók fogadásával lehet növelni. Szerinte az SZTE-n a mostani 3200-ról 5000-re növelhető a külföldi hallgatók száma 2020-ig.

– A XXI. századi egyetem már nem képzelhető el zárt intézményként – szögezi le Rovó László a vezetői koncepciójában, hangsúlyozva, a hazai felsőoktatásnak fel kell vennie a globális világ által kívánt tempót. Szerinte a legjobb diákokért, a legkiválóbb professzorokért és a kutatási támogatásokért folyó versenyben hátrányba került az utóbbi években a Szegedi Tudományegyetem.

Rovó rektorként alapvető feladatának tekinti majd a bevételek növelését mind a működtetés, mind a beruházások stabil finanszírozása érdekében. Megjegyzi, a 2011-ben bekövetkezett megszorításokat az egyetem még nem tudta kiheverni. A 2016-os adatok és a tavalyi év 1–8. havi adatai is jelentős hiányt mutatnak, amit a pályázati bevételek nem tudnak módosítani, mivel a pályázati források nem a működés finanszírozását biztosítják.

Tavalyelőtt négymilliárd forint volt az egyetem működési hiánya, és a tavaly év végi adatok is hasonlót mutattak, a hárommilliárdból 2,5 milliárd a klinika, 500 millió forint pedig a karok negatív egyenlege.

Rovó László szerint az egyetem fedezethiányos gazdálkodásának két fő összetevője van: a csökkenő normatív támogatás és a klinikai központ alulfinanszírozottsága. A hiány nem elsősorban a nem hatékony gazdálkodásból fakad, hanem az egészségügyet országszerte sújtó alulfinanszírozottságot is meghaladó, a többi egyetemi klinikához képest hatvan százalékos finanszírozás miatt. Az egyetem részeként működő klinikai központ a dél-alföldi régió legnagyobb egészségügyi ellátója, minden ellátási formában napi 24 órás ellátást biztosít a térség lakossága számára. A régió egyetlen olyan ellátója, amely minden szakmában a legmagasabb szintű, 3. progresszivitású, így tovább nem küldhető, finanszírozás szempontjából a legdrágább ellátást is nyújtja. Az egyetemi klinikák a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő költségvetése szempontjából olcsóbban gyógyítanak, mint a többi klinika, illetve az országos átlag, mivel a magas ellátási szintet az egyetem többi részének költségvetése biztosítja.

A betegellátás fedezethiánya a teljes SZTE-t hozza igen hátrányos helyzetbe. Tekintettel az egységes egyetemi gazdálkodásra, az SZTE minimális lejárt tartozást halmozott fel, ennek „köszönhető”, hogy az egészségügyi intézmények fedezethiányát, lejárt tartozásállományát csökkenteni hivatott konszolidációkból az SZTE alig részesül. 2016 év végén például a 45 milliárd forintos országos összegből 39 millió forintot kapott Szeged, ami egy ezreléknél is kisebb összeg, miközben a klinikai központ az országos betegellátás mintegy 4-5 százalékát végzi.

Rovó László a vezetői programjában egy másik helyen azt írja, egyik fontos célja, hogy 2022-ig 15–20 százalékkal növelje a magyar, 30–40 százalékkal pedig a külföldi hallgatók számát. A rektorjelölt a kurzustartalmat a munkaerőpiaci felhasználáshoz igazítaná, erősítené a képzések gyakorlatorientáltságát, és újabb kutatóintézményekkel működne együtt.

Inotai András: Ez időzített bomba

„Az oktatás minden szintjén, az alapfokútól az egyetemeikig nagyon súlyos állapotban vagyunk. Ez, ha tetszik egy időzített bomba, amelyik persze nem egyik hónapról a másikra robban majd. A romlás olyan mértékű, amelyet ha nem állítunk meg azonnal, akkor nyolc–tíz év múlva egy humán tőkében lepusztult nemzet jelenik meg. Magyarországon a felsőoktatásban ma harminc százalékkal kevesebben tanulnak, mint tizenkét éve. Emellett a rendszerben rendkívül komoly bejutási korlátok vannak. A magán-felsőoktatást például tönkretették. Az oktatás struktúrája egy idejétmúlt poroszos rendszer. Lexikai dolgokra ma már ott az internet. Ezt hatéves kortól bárki megtanulja. Összefüggéseket kell tanítani, azt kell bemutatni, hogy a lehetőségeinken belül mi az egyén és az ország mozgástere. Nézzünk kicsit messzebbre, miért is lenne fontos ez? Ha kormányként például különböző gazdasági intézkedéseket akarok életbe léptetni, ahhoz nem csak gazdasági hatásvizsgálat kellene (sokszor az sincs, csak politikai akarat). Összefüggésekben kellene gondolkodni. Szükség lenne politikai, szociális, intézményi, társadalmi hatások felmérésére. Ilyen háttérelemzések itthon nincsenek, sőt ha valaki ilyeneket készítene, veszélyes tevékenységbe kezdene.”

Inotai Andrással, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatójával a zoom.hu készített interjút.

* * *
 
Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!