Sosem lesznek már fehér karácsonyaink?

2017. 12. 26. 12:05

Egyre inkább szenzációszámba megy, ha esik a hó december végén, és tartósan meg is marad. Így kell ennek lennie? Igen, tényleg szenzáció...

Sosem lesznek már fehér karácsonyaink?

Bezzeg régen!

Nyitóképünket Kelemen Zsuzsa töltötte föl a Fortepanra: 1939., Szeged, Dóm tér. Bár volt „egy kis hó”, a férfiembereknek eszük ágában sem volt elrakni a Triumphjaikat.

A fotó ellenére mégis azt mondjuk, akkortájt sem volt ám mindig a havas a táj. De igen!

A Magyarország éghajlatának néhány jellemzője 1901-től napjainkig című 2005-ös kiadvány ugyanis kerek perec leírta a több mint száz éves megfigyelés alapján: „a tél a legszárazabb évszakunk” olyannyira, hogy az 1961–1990 közötti három évtizedben átlag 115 milliméter csapadék hullott három hónap alatt. A hazai hóhelyzetet még jobban mutatandó, az alábbi ábra is a fönti kiadványból való. Azt lehet rajta megfigyelni, hogy 1901 és 2004 között hogyan alakult a téli csapadékmennyiség. A nulla, azaz a bázis, a már említett 1961–1990-es időszak átlaga, ehhez képest kell figyelni, értékelni az eltéréseket.

Ne feledjük azt sem, ez a grafikon három hónap csapadékmennyiségét, annak eltérését mutatja, amelybe a hó mellett a havas eső és az eső is beleszámít! Ennek alapján jogos az elvárás, hogy fehér legyen a karácsony?

Illene igennel válaszolni, persze, de – kis túlzással – nem lehet.

Akkor mégis, honnan ez az „őrület”?

Napfoltciklus, aktivitás

A Nap „működéséhez” hozzátartoznak a napfoltok kialakulásai. Átlagosan valamivel több, mint tizenegy évig tart egy-egy ilyen ciklus. Ezalatt elkezdenek megjelenni a foltok, amelyekből egyre több lesz. Színük feltűnően sötét, mert 1-2 ezer fokkal hűvösebbek az őket körülvevő anyagnál, a Földnél akár 2-3-szor nagyobbak is lehetnek. A ciklusok van, amikor jobban elhúzódnak, és az is előfordul, hogy sokkal kevesebb ilyen napfolt alakul ki egy-egy cikluson belül, ezek a minimumok. A névadók közül Spörer és Maunder csillagász, Dalton, fizikus, vegyész, meteorológus volt.

A meséinkből, a gyerekdalainkból „jött” ez az egész, meg egy „láthatatlan” klimatológiai változásból, a kis jégkorszakból, amihez „csatlakozott” a Nap aktivitásának minimuma is.

Valamikor a XIV. században kezdődhetett a kis jégkorszak, és a XIX. századig tartott, az átlaghőmérséklet 1-2 fokkal alacsonyabb volt Európában, ez már bőven elég volt ahhoz, hogy sokkal hidegebbek legyenek a telek, és sokkal tovább elhúzódjanak. Ráadásul Észak-Európa klímájára a Nap aktivitásának három minimuma is hatással volt ebben az időszakban:

– a Spörer-minimum körülbelül 1415–1510 között,
– a hetven évig tartó Maunder-minimum 1645–1715 között,
– valamint a Dalton-minimum 1795–1820 között.

Egyszerűen sokkal kevesebb volt a napfolttevékenység, lásd lenti ábránkat az utóbbi két minimumról – mini (ál)tudományos magyarázat pedig keretes írásunkban olvasható.

De mégis, mi kellene ahhoz, hogy essen a hó december 24-én meg az utána következő napokban?

Három dologra mindenképpen szükség van:

– kell egy anticiklon Nyugat-, Északnyugat-Európa felett. Ennek hatására ugyanis az enyhébb óceáni légtömegek nem érik el a Kárpát-medencét, ugyanakkor az óramutató járásának megfelelő irányban forgó anticiklon hideg, sarkvidéki eredetű levegőt szállít hazánk térségébe,
– ha ez megvan, akkor már csak azon kell izgulni, hogy a hideg légtömeg találkozzon a Földközi-tenger felől érkező nedves levegővel,
– a „randevú” után meg már csak abban kell bízni, hogy elég hideg legyen a levegő, és hó hulljon, ne pedig eső.

Ugye, milyen „egyszerű”?

És akkor vissza a mesékhez:

Dickens: Karácsonyi ének

Andersen: Kis gyufaárus lány

Dickens is, Andersen is a kis jégkorszakban élt, alkotott. Nekik teljesen természetes volt a hosszú, hideg tél, nem is lehet azon meglepődni, hogy ilyen meséket is írtak. Mi meg ezeket hallgattuk szüleinktől, nagyszüleinktől, és ezeket olvassuk gyermekeinknek. Csoda hát, ha a karácsonyi ajándékokat, jó meleg szobában akarjuk kibontani, miközben odakint nagy pelyhekben hull a hó?

Végül álljon itt az eumet táblázata, amely húsz év havas Szegedét vizsgálta. Mielőtt elmélyednek benne még egy fontos megjegyzés: meteorológiai értelemben akkor beszélhetünk havas napokról, ha legalább egy centiméter vastag, összefüggő hótakaró borítja a tájat. Fehér karácsonyról azonban akkor is lehet, ha csak hólepel alakul ki: ez a hótakaróhoz hasonló, de egy centiméternél vékonyabb hóréteget jelent.

Karácsonyi hómennyiség Szegeden 1991–2010
  December 24. December 25. December 26.
1991. 1 cm folt 1 cm
1992.
1993.
1994. 3 cm 7 cm 5 cm
1995.
1996. 3 cm 3 cm 5 cm
1997.
1998. 7 cm 7 cm 7 cm
1999. 8 cm 8 cm 8 cm
2000.
2001. 9 cm 9 cm 9 cm
2002. folt 1 cm
2003.
2004.
2005. 1 cm
2006.
2007. 3 cm 3 cm 3 cm
2008. 1 cm 1 cm
2009.
2010. 5 cm

 

Ezek alapján miben bizakodjunk?

Talán abban, hogy Szilveszterre összejön, ami karácsonyra nem sikerült. Ahogy előrejelzésünkben is olvasható: vasárnap, szilveszter napján elszórtan alakulhat ki vegyes halmazállapotú csapadék. A minimumhőmérséklet mínusz 10 és mínusz 2 fok között valószínű. Napközben 0–7 fokig melegszik a levegő.

Hátha visszahűl 0 fok alá a levegő, hátha helyén lesz az anticiklon, és hátha jön a nedves levegő is a Földközi-tenger felől...

Addig is olvassunk Dickenst, meg Andersent, és irigykedjünk rájuk a lenti fotón: 1935-ben így lehetett csúszkálni a Széchenyi téren a lefagyott havon. A képet a Fortepanra Plesovszki Ákos töltötte föl.

* * *
 
Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!