Címoldal

Ujhelyi: Nem maradhatunk ki az Európai Ügyészségből

2017. 10. 10. 21:23 | PDF | Nyomtatható változat

ujhelyi istván, európai parlament, képviselő, mszp, vi2017-10, szgy

Magyarország egyre távolabb kerül Európától, és ha nem lesz gyökeres változás az ország politikájában, a kétsebességes EU második vonalában ragad – mondta Strasbourgban az októberi plenáris ülésen Ujhelyi István, szegedi EP képviselő. Különösen aggasztó, hogy az európai kohéziós pénzek felhasználást vizsgáló közös ügyészségből is kimarad hazánk, mert ennek távolabbra mutató hatásai lesznek.

Ujhelyi: Nem maradhatunk ki az Európai Ügyészségből

Mint az várható volt, a múlt heti plenáris ülésen az Európai Parlament megszavazta az Európai Ügyészség felállítását. Az intézmény bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására az uniós strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, "hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez". Az Európai Ügyészség megalakítása meggyorsítja az információcserét, összehangolja a rendőrségi nyomozásokat, lehetővé teszi a gyanúsítottak elfogását külföldön, és megkönnyíti számláik, vagyonuk gyors lefoglalását, befagyasztását.

A magyar kormánypárti képviselők egy része elvben támogatta a közös ügyészség létrehozását, de végül nem szavazták meg az előterjesztést. Ez a magyar ellenzéki képviselők szerint önleleplező lépés volt, hiszen ezzel falaznak a hazai kormányzati korrupciónak. Újhelyi István szocialista képviselő keményen fogalmazott az ügyészségi szavazás kapcsán: "A Fidesz kormánya előre deklarálta, hogy nem kíván részt venni az európai közös ügyészség működtetésében, és meglehetősen gyanús számomra. Tény, hogy Magyarország az elmúlt években több mint 10 ezer milliárd forintnyi európai uniós támogatást kapott. Tény az is, hogy a következő években Magyarország továbbra is számol az uniós forrásokkal, hiszen elképzelhető, hogy e nélkül a magyar gazdaság a növekedést tekintve mínuszba fordulna, és ez minden magyar állampolgár számára tragikus következményekkel járna. Tény az is, hogy hazánk az egyik legfertőzöttebb uniós tagország a korrupció tekintetében, amit az is bizonyít, hogy sok bejelentés érkezett különböző civil szervezetektől az európai csalás elleni hivatalhoz (OLAF), és a magyar kormány a hozzá hű ügyészség segítségével igyekszik eltussolni ezeket az ügyeket. Jól bizonyítja a helyzet súlyosságát, hogy a kormányfő gázszerelője hirtelen multimilliomos lett, amit elsősorban uniós forrásoknak köszönhet." – mondta a szegedi képviselő.

Piri Katalin, a celldömölki születésű holland EP képviselő közös online fogadóórát tartott Ujhelyi Istvánnal. Az esemény előtt nyilatkozott arról, hogy a hollandok többsége szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon. " A hollandokat az átlag európaiaknál jobban érdeklik a magyarországi események, mert Európa szívében van, ezért geopolitikai szempontból fontos szerepet játszik a kontinens politikai jövőjében. Aggódva figyeljük, hogy ez az ország lassan Európa szélére sodródik. A holland választók azt látják, hogy ha az unión belül olyan kormányok vannak, mint a lengyel és a magyar, ezért az egész közösség jövője is veszélybe kerül. Ez a két kormány nem látja be, hogy egyedül egy ország nem tud választ adni a globális kihívásokra, nem képes megoldani egyetlen problémát sem. Ezt közösen kell csinálni, kompromisszumok mentén, és ezt be kéne látnia Orbán Viktornak is.” – mondta a szociáldemokrata frakció tagja.

Niedermüller Péter a Demokratikus Koalíció képviselője a vitában is hozzászólt a közös ügyészség kérdéséhez: „A korrupció, az adócsalás, a szervezett bűnözés már rég nem vesz tudomást az európai határokról. Éppen ezért nem lehet mindez ellen kizárólag tagállami keretekben harcolni. Elengedhetetlen szükség van arra, hogy legyenek olyan intézmények, mint az Európai Ügyészség. Az Európai Ügyészség ugyanis lehetővé teszi, hogy az eddigieknél sokkal hatékonyabban lehessen fellépni a korrupció ellen. Hiszen pontosan tudjuk, hiába az OLAF minden erőfeszítése, ha vannak olyan tagállami ügyészségek, amelyek politikai okokból nem hajlandók ténylegesen kivizsgálni a korrupciós vádakat. Nem kell messzire mennem konkrét példákért, az én országom, Magyarország a legszomorúbb példa ebben a tekintetben is. Az utóbbi években az OLAF által javasolt 22 esetből összesen háromban indított tényleges nyomozást a magyar ügyészség. Ezekben az esetekben mindig EU-s forrásokról, azaz az európai adófizetők pénzéről van szó, amit a magyar kormány a maga önös politikai céljaira használ, nem pedig az ország javára fordítja. Ezt a gyakorlatot csak az Európai Ügyészség állíthatja meg, s ezért nem csodálkozom azon, hogy a magyar kormány nem támogatja az ügyészség felállítását.” – mondta a szociáldemokrata frakció tagja. 

Az uniós csalások elleni küzdelem érdekében az Európai Ügyészség egyesíteni fogja az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítéseket. Ki fogja egészíteni az unió csaláselleni hivatala, az OLAF és az uniós ügyészségi együttműködési szervezet, az Eurojust munkáját, mert ez utóbbiak egyéni büntetőügyekben nem jogosultak nyomozás vagy vádhatósági eljárás lefolytatására. Noha hatásköre a részt vevő tagállamokra korlátozódik, az ügyészség együtt fog működni a részt nem vevő többi uniós tagállammal is. Az Európai Ügyészség leghamarabb a rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével kezdheti meg a működését. Az uniós hivatal székhelye Luxembourgban lesz.

Ajánlja cikkünket ismerőseinek!