Címoldal

Pedagógus generációkat ünnepeltek a városházán

2016. 11. 22. 17:20 | PDF | Nyomtatható változat

díszdiplomások, pályakezdők, pedagógusok, solymos lászló, dévai kálmánné

Díszdiplomásokat és pályakezdő pedagógusokat köszöntött a város nevében Solymos László alpolgármester a városháza dísztermében kedden délután. Az idén összesen száz olyan pedagógus kapott díszoklevelet, aki több mint fél évszázada vette át tanári diplomáját.

Pedagógus generációkat ünnepeltek a városházán

Az ünnepelteket hegedűmuzsikával köszöntötték, majd Solymos László a város nevében mondott köszönetet a szépkorú pedagógusoknak, amiért tudásuk legjavával szolgálták generációk egész sorát.
– Évtizedes hagyomány, hogy Szeged köszönti azokat, akik 50 éve, vagy még korábban vehették át pedagógusdiplomájukat. A város hálával és köszönettel tartozik tanárainak, akik áldozatos munkával szegedi gyerekek tízezreinek adták át a tudást, akiknek fáradhatatlan munkája nyomán generációk nőttek fel.

Solymos László szólt arról is, hogy az állandó változások egyre nehezebbé teszik a pedagógusok munkáját. A kormány mai oktatáspolitikája szerint ugyanis nincs szükség gondolkodó, önálló pedagógusegyéniségekre. Egyentankönyvekből kell tanítani, és szakmai kérdésekben sem nyilváníthatnak véleményt a tantestületek. Kitért arra, hogy három éve államosították a szegedi iskolákat, jövőre pedig végleg megfosztják a várost oktatási intézményeitől, hiszen az épületek kulcsait is viszi az állam, be sem mehetünk majd saját iskoláinkba.

Solymos László köszöntötte a meghívott pályakezdő pedagógusokat is, az idén 21-en foglaltak helyet a díszteremben – óvónők, általános- és középiskolai tanárok–, akik most kezdték pályájukat. Tőlük azt kérte az alpolgármester, hogy minél többeknek adják át tudásukat, hivatásuk szeretetét.
Az ünnepségen megjelent pedagógusokat Papp Jánosné, a Pedagógusok Szakszervezetének városi elnöke is köszöntötte, beszédében kiemelte, a most ünnepelt pedagógusok annak a nemzedéknek a tagjai, akik bizonyították, a műveltség, a tudás érték. Pályájuk során sokszor átalakították a köznevelési rendszert, de ők mindvégig hűek maradtak a hivatásukhoz, ezért küzdelmes, de gazdag pályát tudhatnak maguk mögött.

Az idén arany díszoklevelet vehet át 46 pedagógus, ők 50 évvel ezelőtt szerezték meg diplomájukat, hatvan év után gyémánt oklevelet vehet át 43 pedagógus, vas oklevelet 65 év után 6 pedagógus kapott, a 70 éves évforduló alkalmából pedig 4 pedagógus vehetett át rubin oklevelet, 1 meghívott pedig platina oklevelet kapott, ő 80 éve vette át diplomáját. Összesen 100 tanító és tanár részesült elismerésben.

Hagyományosan minden évben ősszel a díszdiplomás pedagógusok ünnepségén kerül sor a pályakezdő pedagógusok köszöntésére is. Idén 21 pályakezdő pedagógus – 3 óvodapedagógus, 9 általános iskolai és 9 középiskolai tanár – kapott meghívást az ünnepségre, ahol ebből az alkalomból az önkormányzat ajándékát vehették át emlékül.

Dévai Kálmánné: "Nem könnyű a pedagógus pálya, de gazdag és szép!”

Az ünnepség végén tanártársai nevében Dévai Kálmánné aranydiplomás pedagógus mondott köszönetet. Mi emlékeiről, a pedagógushivatásról és a mai fiatalokról is kérdeztük.

– Mi ösztönözte arra, hogy ezt a hivatást válassza?
– Mindig erre készültem, a tanáraim adtak indíttatást a pályához. Nagyon jó nevelőim voltak, igazi példaképek. Mindig nagy szeretettel emlékezem Visy József tanár úrra, aki latint tanított. Én is majdnem ilyen szakos lettem, csak éppen akkor, amikor leérettségiztem nem indult latin a szegedi egyetemen. Így lettem magyar-orosz szakos tanár. A rendszerváltásig az oroszt is tanítottam, szerettem, mert hatalmas és szép irodalma van.
– Hogyan alakult a pályája?
– Ötven éve, 1996-ban szereztem diplomát, az akkori József Attila Tudományegyetemen. A végzés után nem volt Szegeden hely, ezért négy évet Mórahalmon tanítottam, 1970-ben kerültem Szegedre, a Kolozsvári téri iskolába, nyugdíjba vonulásomig itt dolgoztam, először pedagógusként, majd szakfelügyelő és végül iskolaigazgató lettem. 1998-ban mentem nyugdíjba, de még évekig visszajártam, mint szakértő.
– Mikor volt könnyebb ez a pálya, régen vagy most?
– Pedagógusnak lenni sosem könnyű. Ma pedig különösen nehéz. Teljesen megváltozott mára a tanár-diák viszony, régebben sokkal jobban tisztelték a gyerekek a pedagógusokat, mint ma. Évtizedekkel ezelőtt teljesen más világ volt, sok szakkört tartottunk, családot látogattunk, sokkal közvetlenebb volt a kapcsolat a gyerekekkel.
– Megszámolta, hány fiatalt indított el több mint három évtized alatt az életbe?
– Nem, soha sem számoltam, de biztosan több ezer diákom volt. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az átlagos pedagógusnál kevesebb gyerekkel kerültem személyes kapcsolatba, mikor már igazgató lettem. De azért ma is érnek meglepetések. Volt, hogy a villamoson rám köszönt a vezető, kiderült a tanítványom volt. Azóta is tartjuk a kapcsolatot a Facebook-on.
– Figyelmemmel kíséri a mai oktatási rendszert?
– Igen, hiszen a lányom is pedagógus, így a családból is értesülök sok mindenről. Azt látom, egyre nehezebb ezen a pályán helyt állni. Teljesen nem szakadtam el a régi tanártársaktól sem. Tizenegy éve megalapítottuk a Szegedi Nyugdíjas Igazgatók Egyesületét, sok érdekes programot szervezünk és persze a tanítás is téma közöttünk.
– Milyennek látja a mai fiatalokat?
– Mások, mint mi voltunk, de az nem tetszik, hogy elharapódzott közöttük a csúnya, trágár beszéd. Igaz, ez nem csak az ő hibájuk, ezt hallják, látják a televízióban és az utcán is. Az is bánt, hogy sokkal kevesebb szépirodalmat olvasnak, mint korábban mi, az internet elvonja őket az irodalomtól.
– A most pályájuk elején járó pedagógusoknak mit üzenne?
– Azt, hogy ez nem egy könnyű pálya, de gazdag és szép hivatás. Mindenki megtalálja benne az örömét, de azt keresni kell és meg is kell dolgozni érte.

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!


 

Ajánlja cikkünket ismerőseinek!