Címoldal

Szegedi szecesszió kívül-belül

2016. 06. 11. 13:10 | PDF | Nyomtatható változat

szecesszió, építészet, séta, vi2016-06, szgy

A Szecesszió Világnapja alkalmából városismereti sétára hívta a Somogyi Könyvtár az érdeklődőket, melynek során Szeged egyedi szépségű szecessziós épületeit keresték fel péntek délután azok, akik jelentkeztek a túrára.

Szegedi szecesszió kívül-belül

A lenyűgöző paloták és egykori tulajdonosaik történetén keresztül megelevenedik a 19-20. század fordulójának világa, a modern kor, amelyről városunk építészeti gyöngyszemei is mesélnek. Ezért gondolta úgy Csizmadia Edit helyismereti könyvtáros, hogy érdemes alaposan megismertetni akár a szegediekkel is ezt a nem mindennapi örökséget. A séta a Somogyi Könyvtár elől indult, és a Somogyi utcán elhaladva a Dugonics tér és a Kárász utca sarkán kezdte meg ismertetőjét. A rövid bemutatást irodalmi idézetekkel, újságrészletek felolvasásával színesítette.   

A Magyar Ede által tervezett, háromemeletes, sarki bérház a késői szecesszió historizmushoz visszatérő stílusában épült 1910-11 között. Ungár Benőnek és Mayer Áronnak, Szeged két tehetős polgárának köszönhető az épület, hiszen ők döntöttek úgy: háromemeletes házat építtetnek, méghozzá különleges díszekkel, és olyan toronnyal, aminek szépsége még messze földről is vonzza a látogatót. A séta résztvevői belülről is megcsodálhatták a különleges kialakítású belső udvart, és szembesülhettek a ténnyel, hogy az itt lakóknak sikerült elérniük, egy lift beépítését is épülettömbbe.  

Magyar Ede A Reök-palota tervezője tragikusan rövid életében mindössze nyolc alkotó év jutott osztályrészül. Az európai utazásai során megismert és magával hozott élményanyagot és formavilágot felhasználva tervezte meg legszebb alkotását a Tisza Lajos körút 56. számú lakóházat, melybe szintén sikerült bejutniuk a séta résztvevőinek. Nem meglepő, hogy „egy darabka Párizsként” is szokták emlegetni az épületet. A csodás belső díszítések, különleges ablakok, és a különlegesen megmunkált korlátok láttán még a szegedi látogatók is kattogtatták a fényképezőgépeiket. 

A séta Feketesas utcán folytatódott, majd a Beregi-házat szemlélhették meg kívülről az érdeklődők. Az 1903-ban épült, Kótay Pál által tervezett épület a nagyárvíz után elbontott vár helyén épült a Deák Ferenc és Vár utca sarkán. Kótay az épület tervezésekor az észak-német szecesszió jellegzetességeit ötvözte a magyar népművészet elemeivel. 

A szecessziós séta a Dózsa György utcában folytatódott a Deutsch-palota épülete előtt. Csizmadia Edit elmondta: Az épület tökéletesen tükrözi a Lechner Ödön által megteremtett sajátságosan magyar szecessziós stílust, ugyanis az épület hullámvonalas oromzatú, finom vonalvezetésű homlokzatát a tervező Erdélyi Mihály felkérésére Lechner Ödön tervezte. A Deutsch-palota figyelemre méltó homlokzatát karakteres népművészeti ihletésű Zsolnay-kerámiadíszek ékesítik.  

A séta zárásaként a Tisza Lajos körúton található Gróf-palota következett. A palota építését Gróf Árpád Márton, Szeged akkori főügyésze kezdeményezte, hogy magas fizetésű városi tisztviselők otthonául szolgáljon. A háromszög alakú telekre emelt, három utcára néző épület robusztus tömeget alkot. Homlokzatának felületformálása igen változatos, oromfalak, erkélyek, beugrók tagolják, két saroktoronnyal. Az oromzatok díszítése kifejezetten különlegessé teszi az épületet kora nyári reggeleken, amikor a homlokzatra eső napfény visszaverődik az aranyszínű mintázatról. 

A nagy érdeklődésre való tekintettel a sétát egy hét múlva megismétlik. A szervező Somogyi Könyvtár kéri, hogy akik kedvet kaptak a szecessziós sétához, regisztráljanak előre, mert így könnyebb megtervezni a sétát.  

Ajánlja cikkünket ismerőseinek!