Címoldal

Solymos: Jó alapokra lehet építeni Szeged jövőjét

2016. 04. 21. 20:38 | PDF | Nyomtatható változat

aloldali páholy, solymos lászló, várospolitika

A várospolitika műhelytitkaiba beavató beszélgetésre invitálták az érdeklődőket csütörtökön délután a Szekfű klubba. A vendég, Solymos László alpolgármester többek között a Szeged előtt álló fejlesztések terveiről is beszélt – volt miről számot adnia.

Solymos: Jó alapokra lehet építeni Szeged jövőjét

A fejlesztés mozgatói Szegeden címmel rendezték meg a Baloldali páholy soros estjét a Szekfű klubban csütörtökön. A vendég, Solymos László alpolgármester a beszélgetést vezető Kozma József első kérdésére, hogy mi mindentől fejlődhet a város így választolt:
– Egy település fejlődése nem pusztán az anyagi forrásokon múlik. Legalább ilyen jelentős a humán erőforrás szerepe, kell hozzá az a szellemi háttér, ami Szeged esetében egyedülálló az országban. Nemcsak a képviselők és a városháza köztisztviselői, hanem a cégvezetők, az egyetem oktatói és kutatói és nem utolsó sorban a városukat szerető szegediek biztosítják azt a szellemi hátteret, ami az elmúlt évtizedben fejlődési pályára állította várost.

Csak a szegediek igényeit figyelembe véve lehet jövőt építeni

Solymos László azt is kiemelte, ma már van mire alapozni, építeni a szegedi terveket, hiszen az elmúlt évek fejlesztései – a két autópálya, az elektromos közlekedés rekonstrukciója, a már megvalósult egészségügyi és infrastrukturális beruházások – jó alapot adnak a továbblépésre.  A jelenlegi baloldali városvezetés 2002 óta folyamatosan konzultál a szegediekkel, és ezekre az igényekre építve tervezi és valósítja meg a fejlesztéseket.
– Az elmúlt években a hazai nagyvárosok között Szeged volt a legsikeresebb az uniós források felhasználásában. Hét év alatt 300 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett a városba. Ez többek között annak is köszönhető, hogy mindig kellő számú kész tervvel rendelkeztünk ahhoz, hogy egy-egy tender kiírására azonnal tudjunk pályázni. De legalább ilyen fontos ismérve volt a sikereknek az, hogy az önkormányzat minden fejlesztési ötlet, elképzelés iránt nyitott és mindig az összefogást igyekszünk erősíteni: így születhetett meg az egyetemmel közös munkával a legújabb klinikai beruházás és így értünk el sikereket a lézerközpont Szegedre telepítésében is.

Az új Tisza-híd és egy fedett uszoda a céltábla közepén

A beszélgetés során természetesen szóba kerültek a várost érintő jövőbeni fejlesztések is.
Az alpolgármester elmondta, 2014-ben indult és 2020-ig tart az új uniós fejlesztési ciklus, aminek van egy Szeged számára kedvező újdonsága: a nagyvárosok között – igazságosan – már felosztottak egy keretet. Nekünk 34 milliárd forint jutott. Ezért az összegért már nem kell versenyeznünk, ám szigorú szabályok szerint költhetjük csak el, a legfőbb cél a gazdaságfejlesztés, de jut belőle infrastruktúra fejlesztésekre is.
– Az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek fókuszába a déli Tisza-híd megépítését és a fedett uszoda megvalósítását helyezte a város – mondta el Solymos László.
A helyi közlekedés fejlesztésére azonban nem lehet uniós forrásokért pályázni. Ezért ezt a fejlesztést egy Makó-Szeged elővárosi vasút, azaz a traim-train programba „csomagolta be” a város. Ennek keretében közös gyalogos és vasúti híd épülhet a Tiszán, mintegy 34 milliárd forintos költséggel. Ezt három – uniós, hazai és MÁV – forrásból valósíthatják meg. A tervezés már meg is kezdődött.
– A szegediek többsége nyilvánított véleményt arról, hogy egy fedett uszoda megépítését tartaná az egyik legfontosabb fejlesztésnek a városban. Ezért az idei költségvetésben 500 millió forintot különítettünk el a beruházás megkezdésének előkészítésére: a telek kisajátítására és a terveztetésre, hogy az év végére minden készen álljon ahhoz, hogy jövőre, amikor elolvad a hó, megkezdődhessen az uszodaépítés az Etelka soron.
Solymos László a jelenleg is folyó beruházások közül kiemelte a lézerközpontot. A 24 és fél ezer négyzetméteres, a világon is egyedülálló kutatóközpont összesen 65 milliárd forintból valósul meg. A beruházás első fázisa lezárult, az év végén pedig megkezdődhetnek a tesztkísérletek is. Az alpolgármester a nagyszámú érdeklődőt emlékeztette arra, hogy 2007-ben a programot a város és az egyetem közös cége indította útjára, és csak 2009-ben lett belőle állami beruházás.
A város fejlesztési tervei között most az szerepel, hogy az ELI köré egy 70 hektáros ipari parkot létesítsen, amely beruházókat és újabb munkaadókat vonz majd Szegedre.

Gazdaságélénkítésre is sokat költ majd a város

Gazdaságfejlesztésre a tervek szerint az elkövetkezendő években közel 8 milliárdot fordíthat a város. Az ELI köré épülő ipari park mellett ebben a fejlesztési csomagban kapnak helyett többek között a turisztikai célú beruházások is: többek között a vadasparkba elefántházat terveznek, a Móra-múzeumban, a Reök-palotában és a Fekete házban pedig látogatóbarát fejlesztések lesznek.
Családbarát beruházásokra 2,7 milliárd forintot fordíthat a város. Többek között 1 milliárdból, több lépcsőben megújulhatnak a város óvodái és bölcsődéi. Az elmúlt években több mint 10 milliárd forintot költött a város a szegedi iskolák korszerűsítésére. Ez a folyamat is folytatódni fog a következő években: közel 7 és fél milliárd forintból Szeged oktatási intézményeinek energetikai korszerűsítését tervezi az önkormányzat.

Az újszegedi liget és több szegedi városrész is megújulhat

Az alpolgármester elmondta, a kiemelt fejlesztéseken túl számos, a szegediek mindennapi éltét jobbá tevő beruházásra is sor kerül a következő években. Az úgynevezett népességmegtartó fejlesztések fókuszába továbbra is a városrészek rehabilitációját állították. Az úgynevezett zöldváros koncepció keretében közel 1 milliárd forintból teljesen megszépülhet az újszegedi liget, a szomszédos Odessza városrész rehabilitációjára 820 millió forintot tervez költeni város. Folytatódnak a tervek szerint a tarjáni fejlesztések is: egy milliárd forintból az úgynevezett belső-tarjáni városrész kaphat majd teljesen új arculatot. Ebben a programban szerepel még a Stefánia megfiatalítása is. Az árvízvédelmi beruházások után megszépülhet a Móra-park és a teljes folyó melletti belvárosi terület, valamint szerepel még a tervek között a Tisza Lajos körút rehabilitációjának folytatása is.
A következő években újabb kerékpárutak is épülnek – többek között Tarjánban –, és folytatódik a tömegközlekedés infrastruktúrájának és informatikai hálózatának fejlesztése is.
Közel 700 millió forintból megfiatalodhatnak a város orvosi rendelői. Jelentős összeg jut majd szociális beruházásokra is: több mint egy milliárd forintból megújulhatnak az idős otthonok és a város szociális létesítményei is.
– Nagy késésben van az ország az uniós források felhasználásban. Két és fél év már eltelt a hétéves fejlesztési ciklusból, de a pályázatokat a kormány csak mostanában írja ki. Ennek a késlekedésnek Szeged akár a nyertese is lehet. Az utolsó időszakban ugyanis lesznek, akik már nem tudják igénybe venni a forrásokat. Mi pedig sok-sok kész tervvel készültünk, így könnyen előfordulhat az, hogy a máshol nem hasznosított források végül Szegeden landolnak. Azok kapják ugyanis a pénzt, akik jól fel is tudják használni. Szegeden pedig tervekben nincs hiány – mondta végül Solymos László.

* * *

Szeged.hu – Rólunk, nekünk, velünk, értünk. Tartson velünk a Facebookon is!


 

Ajánlja cikkünket ismerőseinek!