Az Agóra mindent tud a 21. századról
2012. 09. 04. 15:17 | PDF | Nyomtatható változat
A Föld hőjét használják az épület hűtésére-fűtésére, vitorlák csinálnak szelet a hőségben és valóságos napcsapdák világítják be a város új tudományos-kulturális attrakcióját, a szegedi Agórát. Az épületre valóban illik a jelző: csodák palotája, ugyanis telis-teli csodás műszaki megoldásokkal.
Döntően uniós forrásból születettA három pályázatból megvalósuló Agóra összköltsége valamivel több mint 2 milliárd forint, amelyből 1 milliárd 648 millió forint az Európai Unió támogatása, 365 millió pedig a szegedi önkormányzat önereje. Ebből a két forrásból épült fel a háromszintes, 6751 négyzetméter hasznos területű épület és 1643 négyzetméter új zöld terület és közpark, valamint 78 új parkolóhely.
Befejeződtek az építési munkálatok a szegediek által elnevezett Szent-Györgyi Albert Agórában, Szeged új tudományos, oktatási és kulturális központjában, ahol a tervezők – Báger András és Helmle Csaba – vezetésével ma délben tartottak sajtóbejárást.
Ötven talajszonda ad hideget-meleget
Az Agórában rendkívül korszerű építészeti megoldásokkal találkozhatnak majd a szegediek: a hűtési és fűtési rendszer hőigényét 50 darab 100 méter mély talajszondából álló rendszer biztosítja, napkollektorokkal állítják elő a meleg vizet, illetve napelemekkel az elektromos áram egy részét. Az épület mellett, a díszudvaron elhelyezett klímatorony pedig – amellett, hogy a zárt tömbbelsőből kimagasodva hirdeti az intézmény jelenlétét – a nyári időszakban egyfajta természetes klimatikus hatást is kifejt: hűt, szellőző építményként funkcionál. A nyugati tájolású dísztéren egy szabadtéri előadások tartására is alkalmas színpadot is kialakítanak egy füvesített dombbal, amely nézőtérként szolgálhat. A korszerű épület dupla homlokzattal készült, amely jó árnyékolást biztosít a nagy nyári melegben, ezt – szükség esetén – automatikusan is vezérelhető, lehúzható árnyékolók is segítik.
Játék és tudomány egy épületben
Az épület első szintjére költözik a Százszorszép Gyermekház, ahol zsibongó, táncterem, mozgásműhelyek és egy nagy gyermekjátszó várja majd a szegedi apróságokat. A második és a harmadik szinten kapott helyet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által gondozott, méltán világhírű informatikatörténeti gyűjtemény, valamint a Szegedi Tudományegyetem informatóriuma és a Szegedi Biológiai Központ látványlaboratóriuma. A közel 6800 négyzetméteres épületben ezen kívül helyet kapott még egy 280 férőhelyes, modern akusztikai és audiovizuális megoldásokkal felszerelt nagyelőadó és egy, főként zenei előadások befogadására épült kisebb terem is.
A porszívótorony is a tudományt szolgálja
Az új épület mellett, az IKV egykori ipari telephelyéből meghagyták és teljesen felújították azt az irodaépületet, amely a jövőben a Százszorszép Gyermekház munkatársainak ad majd otthont, ugyancsak megmaradt az egykori fűrészüzem porszívótornya is, ami egyelőre hátsó díszkapuként szolgál, de később más, tudományos funkciókat is kaphat. Az épület már szinte teljesen elkészült, jelenleg csinosítják a belső tereket és parkosítják az épület körüli területeket.
A tervek szerint Szeged legújabb tudományos, kulturális központját 2013-tól vehetik igénybe a látogatók és három irányból lehet majd megközelíteni: a Jósika utca felől gyalog, autóval pedig a Gogol utca és Kálvária sugárút irányából.
Kapcsolódó galéria
Ajánlja cikkünket ismerőseinek!