Sorompók: veszély 27 kilométerenként
2012. 07. 29. 11:33 | PDF | Nyomtatható változat
Az országban 27 helyen, köztük a szegedi rendező pályaudvarnál lévő vasúti átkelőnél tartott a napokban vasútbiztonsági ellenőrzést a MÁV és a rendőrség. A szakemberek a fénysorompók, a vasúti átjárót jelző közúti táblák, valamint az útburkolati jelek állapotát és láthatóságát vizsgálták.
Balesetek: öt éve emelkedik a számukA Központi Statisztikai Hivatal – némi ingadozással – évente száz körülire becsüli a vasúti balesetekben elhunytak számát, de 2007 óta rendre nagyobb ez a szám, ahelyett, hogy csökkenne. Ugyanakkor a megsérült ember kevesebb. A „legfeketébb” esztendő 1990 volt, akkor 570-en sérültek meg, 160-an pedig meg is haltak.
A MÁV szerint a gyorshajtás és a telefonálás a leggyakoribb okai annak, amikor autó és vonat ütközik. A szakértők szerint hozzájárulhatna a balesetek csökkenéséhez, ha átláthatóbbak lennének a vasúti átjárók és a lámpajelzések minden napszakban jól láthatóak lennének.
Mindenhová kellene sorompó!
A közúti vasútbalesetek éves szinten százas nagyságrendű száma nem számít kirívónak. Mindettől függetlenül azonban felül kell vizsgálni, hogy valóban elég biztonságosak-e a vasúti biztonsági berendezések és az átjárók. Az országban mintegy 3-5 ezer vasúti átjáró van, közülük sokat vagy csupán stoptábla, vagy fénysorompó jelez. A legjobb megoldás az lenne, ha minden átjáróban lenne teljes vagy legalább félsorompó, ám ennek megvalósítása meglehetősen költséges. De ügyelni kell arra is, hogy az átkelők kellően beláthatók legyenek, a lámpajelzések pedig minden napszakban jól láthatók, még akkor is, ha erősen rájuk süt a nap.
A MÁV szerint az autósok hibáznak
Magyarországon a járművezetők átlagosan 27 kilométerenként haladnak át vasúti átjárón, s évente 40 súlyos baleset történik, közülük 20 halállal végződik. E balesetek csaknem 100 százalékát a gépkocsivezetők figyelmetlensége, agresszivitása okozza a MÁV Zrt. véleménye szerint. A vasúttársaság a legtöbb tragédiát az autósok figyelmetlenségének számlájára írja, gyorshajtással, vezetés közbeni telefonálással magyarázza a balesetek okait, mondván, ezek elterelik a vezető figyelmét a vasúti átjáró tilos jelzéséről.
Szegedi találmány: idehaza a kutyának sem kellett
Szegediek dolgozták ki néhány éve azt a találmányt, amely a vonatbalesetek megelőzésére szolgálna. A sorompókutya iránt azonban idehaza a kutya sem érdeklődött, csak a külföldiek figyelmét keltette fel az elmúlt öt év alatt.
A szegedi találmány lényege, hogy egy buszban vagy autóban elhelyezett vevőkészülék riasztó hangjelzéssel hívja fel a figyelmet a vasutak és utak kereszteződésében a pirosan villogó lámpára, már százötven méterre az átjárótól. A fénysorompóra szerelt rádióhullámos adó tilos jelzésnél ugyanis jeleket küld a jármű vezetőjének.
A találmányt 2005-ben mutatták be Szegeden, különösen a MÁV tudná alkalmazni, hogy elkerülje szerencsétlenségeket, ám a társaságnak nincs pénze. A feltalálók ezért külföldön próbálkoztak a találmány értékesítésével, Izrael meg is vette volna azzal a kikötéssel, hogy itthon nem kerülhet forgalomba, hacsak külön nem fizetnek érte. A szegedi feltalálók azonban ilyen feltétellel végül nem adták el külföldre a találmányt, a magyar vasútnak pedig továbbra sincs pénze az életmentő készülékre, hiába szedik azóta is áldozataikat a vonatbalesetek.
Ajánlja cikkünket ismerőseinek!